„Doni kozákok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
97. sor:
A kozákok társadalma demokratikus volt. A legfontosabb döntéseket a ''nagygyűlés'' hozta (Казачий Круг). A gyűlés időszakos hivatalnokokat választott, az [[atamán]]okat.
 
A doni kozákok képzett lovasok és harcosok voltak. Ennek hagyománya a krími kánság és az oszmán török birodalom elleni folytonos hadakozás közben alakult ki. Katonai szolgálataikat áruba is bocsátották, Kelet-Európa különböző hatalmainak. A [[zűrzavaros idők]] (Смутное Время) során a lengyel királlyal együtt ostromolták meg Moszkvát, a törökök és [[Irán|Perzsia]] ellen pedig az oroszokkal szövetkezve vettek részt hadjáratokban.
 
A maguk életét élve orosz és muszlim területek között, a kozákok sajátos kultúrát és nyelvet alakítottak ki, amely ukrán, orosz, kalmük és tatár elemeket ötvözött.<ref>Encyclopedia of the Stateless Nations: D-K, By James Minahan. page 540</ref>
108. sor:
A kozák házasság komplex rituálé, dalaival, táncaival, előadásaival. A vőlegény lovon érkezik és a templomba viszi a menyasszonyt, miközben utánuk vonul a násznép. A nép ezután a vőlegény házához megy. A szülők itt köszöntik a párt, a fejük felett eltörnek egy kenyeret és megszórják őket búzával, dióval, édességekkel, komlóval. Ezután kieresztik a fonást a menyasszony hajából.
 
Ha egy kozák családban fiúgyermek születik, a rokonok nyíllal, íjjal, golyóval, puskával ajándékozzák meg. Ezeket a gyerek ágyánál a falra függesztik. A fiúgyerek háromévshároméves korában megtanul lovagolni. Hét- vagy nyolcéves korában megengedik neki, hogy lovagoljon az utcán, halászni, vadászni menjen a felnőttekkel.
 
A lovasverseny a doni kozákok népszerű szórakozása volt. A lovasok lóhátról célbalövésbencélba lövésben versenyeztek. A legügyesebbek a ló hátán állva is meg tudták ezt csinálni. Hagyomány volt a kozák családokban, hogy a fiatalemberek két lovat, uniformist ás fegyvereket kaptak.
 
A távozás szintén hagyományos ceremónia volt. Az összes távozó öszegyűltösszegyűlt a templomban. A nyakukba zacskót akasztottak, benne az anyaföld darabjaival, és utána énekeltek. Elhagyva a [[Sztanyica|sztanyicát]], ittak egy kupica vodkát, és búcsút mondtak a szülőföldnek.
 
[[File:Military by Lev Kiel 06.jpg|thumb|250px|Doni kozák tábornok az 1800-as évek elején]]
 
===A Szergej Zsarov -kórus===
A [[Szergej Zsarov doni kozák kórzuskórus]]t a cári hadsereg volt kozák tosztjeitisztjei hozták létre, akik Cilingirben, [[Isztambul]] közelében kaptak rá az éneklésre, ahova azután menekültek, hogy a seregük vereséget szenvedett a Krímben. ElsőhivatalosElső hivatalos koncertjüket [[1923]]-ban [[Bécs]]ben tartották, az alapíóalapító, a karmester és zeneszerző [[Szergej Zsarov]] vezényletével.
 
A kórusnagykórus nagy népszerűségre tett szert Európában, Amerikában és Japánban és az 1930-as évek óta turnéznak a világban. A hagyományos kozák ruhába öltözött kórus [[a capella]] stílusban énekelt orosz vilégivilági és egyházi dalokat, katona-, nép- és műdalokat. Egy idő után a kozák tánc is a műsoruk részévé vált. [https://www.youtube.com/watch?v=MsZd-Q4-zms Az angyal így kiáltott. Zeneszerző: D. Bortnjanszkij (1751-1825). Kórus: Szergej Zsarov doni kozák kórusa]
 
===Az irodalomban===