„Mangalica” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Túl bő szöveg ráncba szedése, galériaformátum |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Wollschweine IMGP8079.jpg|250px|bélyegkép|Mangalica koca és kismalaca]]
A '''mangalica''' a [[Magyarország]]on őshonos,<ref>[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/02/356.html Magyar néprajz - Sertéstartás], mek.niif.hu</ref> törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű [[sertés]]fajta.<ref>[http://www.katki.hu/KATKI/bal/szaktan/OGY04_32.html A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat]</ref>▼
== Története ==▼
[[Fájl:Mangalica, Hungary.jpg|250px|bélyegkép|Mangalicák]]
[[Fájl:Mangalica szőke.jpg|250px|bélyegkép|Szőke mangalica]]
[[Fájl:Mangalica fecskehasú.jpg|250px|bélyegkép|Fecskehasú mangalica]]
[[Fájl:Mangalica vörös.jpg|250px|bélyegkép|Vörös mangalica]]
[[Kép:Mangalica.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|Egy mangalica portréja]]
▲A '''mangalica''' a [[Magyarország]]on őshonos,<ref>[http://mek.niif.hu/02100/02152/html/02/356.html Magyar néprajz - Sertéstartás], mek.niif.hu</ref> törvényileg védett háziállatok egyike, világhírű [[sertés]]fajta.<ref>[http://www.katki.hu/KATKI/bal/szaktan/OGY04_32.html A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat]</ref>
▲== Története ==
A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst.<ref>[http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/testi-lelki-egeszsegunk/item/166-megengedett-es-tiltott-etelek-az-iszlam-vallasban Megengedett és tiltott ételek az iszlám vallásban], iszlam.com</ref> A sertéstenyésztés a [[Felső-Magyarország|Felföldre]] és az [[erdély]]i területekre szorult. Ennek ellenére már [[1750]]-ből vannak adatok, mely szerint [[Sopron]] messze földön híres sertésvásárára az [[Alföld]]ről hajtottak fel állatokat. A [[18. század]] végén főleg a [[dunántúl]]i területek és [[Ausztria]] között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat. A kereslet egyre növekedett, s a kereskedők eljutottak [[Horvátország]]ba is. Az onnan származó sertések kedveltebbek voltak a bakonyi sertésnél, mert több zsírt adtak és húsuk is jobb ízű volt. [[Szerbia]] fejedelme, [[Miloš Obrenović]] a szerb, az ún. ''sumadia sertés''ekkel kezdett kereskedni, tenyészetet alapított, ahonnan a magyar birtokosok tenyészállatot is vásároltak.
| |||