„Szerviens” változatai közötti eltérés

== Királyi szerviensek ==

 

 

Magarországon a 11.-12. században átmeneti réteget alkottak. Rendelkeztek földbirtokkal, ezért nem süllyedtek az alávetett osztályba, viszont birtokaik nagysága nem tette lehetővé az uralkodó osztályba tartozzanak. Közszabadságukat biztosította, hogy a királynak teljesítettek katonai szolgálatot, hadba vonuláskor sem az ispán, hanem a király vezetése alatt álltak. Nem az ispán, hanem a királyi bíráskodás joghatósága érvényesült felettük. A 13. században a királyi hatalom hanyatlásával, illetve a vármegyerendszer felbomlásával helyzetük is romlott, mert a világi nagyurak magánföldesúri függésbe akarták vonni őket a várjobbágyokkal együtt. Ez ellen a nyomás ellen a szerviensek és a várjobbágyok együtt léptek fel. Szinte az egész társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Az [[1222]]-ben [[II. András]] által kiadott [[Aranybulla]] sem védte meg őket a világi nagyurak önkényétől, így először [[1232]]-ben a [[Zala megye]]i szerviensek kérték, hogy maguk választotta szolgabíráik legyenek – ezzel kialakultak a nemesi vármegyék. Az [[1267]]-es törvényekben már a nemes elnevezést használták rájuk vonatkozóan, megkülönböztetve őket a nagybirtokosoktól, akiket [[báró]] névvel illettek. A 13. század végétől a tartományi hatalom kiépülésével fokozatosan a [[familiaritás]] kötelékébe kerültek.