„Bagaméri Béla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
Az 1940-es években került kapcsolatba az [[Erdélyi Kárpát-egyesület]]tel. [[Rotaridesz István]], az akkori EKE titkár, a barlangász csoport vezetője túravezetői tanfolyamán ismerkedett meg a barlangjárással.
 
A [[Kolozsvári Amatőr Barlangkutató Egyesület]] tagja, amely az ő kezdeményezésére és vezetésével 1966-ban alakult meg. Kiváló [[erdély]]i barlangkutató, akinek a nevéhez fűződik a [[Király-erdő]] és a [[Bihar-hegység]] közel 200 [[barlang]]jánál a feltárás irányítása. Első nagy kutatási eredménye a [[Szelek barlangja|Szelek barlangjának]] a felfedezése volt [[1957]]. [[április 7.|április 7]]-én (egyes források szerint április 4-én), melyről „Szelek barlangja” címmel, Coman és [[Tóth Kálmán (író)|Tóth]] szerzőtársaival írt könyvet (Bukarest, 1961). Ennek a barlangnak a hossza a mai kutatási eredmények alapján több mint 50 kilométer. Ezzel a [[Kárpát-medence]] leghosszabb barlangja napjainkban. 1970-ben Orbán Ferenc írt könyvet „Kockázat napjai” címmel, mely a Bagaméri Béla által vezetett egyik barlangkutató expedícióról szól. Barlangkutató élményeit dolgozta fel „Lámpafényben a barlangvilág” című Márton Ilonával közösen írt könyvében (Kolozsvár, 1998). 1997-től a [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]] tiszteletbeli tagja volt.
 
Az 1990-ben újrainduló EKE alapítása óta tevékenyen kivette részét a szervezésből, túravezetői tanfolyamokat szervezett, túrákat vezetett. Kezdeményezője volt a Kolozsvári EKE keretében hajdanán létezett Lépésmérő Társaság újjáalakításának, melynek elnöke is volt.