„Horváth Lajos (politikus)” változatai közötti eltérés

A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] bukása utáni megtorlások nem érintették, legalábbis nincsenek adatok róla. Másfél évtizedre visszavonult a politikától, és ügyvédi irodát nyitott Miskolcon. 1865-ben, Miskolci képviselőként az [[országgyűlés]] tagja, majd egy ideig jegyzője volt. Eben az időszakban alakult ki barátsága [[Arany János (költő)|Arany Jánossal]], személyes találkozásaikon kívül számos levélváltásuk is volt. [[Lévay József]]fel már korábban baráti kapcsolatban állt. A kiegyezés utáni, 1869-es parlament munkájában nem vett részt, de ezt követő országgyűlések (1873 és 1896 között) elismert tagja volt. A kormány boszniai politikája miatt kilépett a kormányzópárt [[Szabadelvű Párt]]ból, és a [[Nemzeti Párt]]ban folytatta munkáját. Több fontos törvénycikket és azok indoklását ő fogalmazta meg, ugyanakkor kiváló szónokként lépett fel Miskolc érdekében is. Az 1890-es évek elejétől ugyanis ismét felerősödtek [[Miskolc története#A város jogállásának megváltozása|Miskolc jogállása megváltozására]] irányuló törekvések, aminek Horváth Lajos erős parlamenti harcosa volt. A küzdelem végül az 1907/51. sz. törvénycikk elfogadásával zárult, ami szerint ''„Miskolc rendezett tanácsú város 1909. évi január hó 1-ső napjától kezdődőleg törvényhatósági joggal ruháztatik fel”''. KÖzben, 1896-ban Horváth visszavonult a nagypolitikától, de Miskolc közügyeit továbbra is szolgálta. Elnöke volt a [[Miskolci Nemzeti Színház]] Rt-nek, a Miskolci Takarékpénztárnak és az Önkéntes Tűzoltó Egyletnek. 1898-ban [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] kinevezte a [[főrendiház]] tagjává. Megbecsültségét jelzi, hogy még a függetlenségi beállítottságú miskolci ''Ellenzék'' című napilap sem tudott róla rosszat írni: ''„A politikai harczok mezején mi, mint ellenfelei nem fejezhettük ki hódolatunkat, de – mint a városi és megyei közügyek elsőrendű harczosa előtt – mindig meghajtottuk a zászlónkat, mindenkor elismertük és elismerjük, hogy Horváth Lajos városunk és vármegyénk legkiválóbb férfiai sorában foglal helyet, s neve a [[Szemere Bertalan|Szemere]] és [[Palóczy László|Palóczy]] mellett örökké ragyogni fog vármegyénk és hazánk történetében”''. 1910-ben Miskolc városa díszpolgárává választotta.