„Az 1956-os forradalom eseményei Debrecenben” változatai közötti eltérés

A katonák nagyrészt a forradalmat támogatták, a híradósezred külön rádiót sugárzott, továbbá egy másik rádió, a ''Csokonai Rádió'' is adásokat szórt. 31-én követek indultak Nagy Imréhez a város politikai programjainak átadására. A katonatanácsok (élén Gengeliczki Lajossal) és a nemzetőrség nagy szerepet játszott a béke fenntartásában, ellentétben több várossal például [[Miskolc]]<nowiki/>cal, itt nem történt lincselés. A nemzetőrség szervezését Garab Imre és Dede László vállalta, Garab egy katonákból álló sorozóbizottságot hozott létre, hogy válogasson a jelentkezők közül, Dede az üzemi őrségek megszervezésével, és fegyverosztással segítette az új intézmény véglegesítését.<ref name=":0" /> A Szovjetunió közelsége miatt létrejött a Debreceni Helyőrségi Forradalmi Katonai Tanács, ami az esetleges szovjet invázióra készítette fel a lakosságot. A már november elsejétől özönlő egységekről vasutasok hírt adtak, amit Nagynak továbbítottak, a felkészülésre. Végül Debrecenben ellenállás nem volt, ám [[Hamazaszp Hacsaturovics Babadzsanjan|Babadzsanjan]] altábornagy jelentése ellentétes volt ezzel, mivel a Kossuth-laktanyát és a Főpostát november 4-e hajnalán meggondolatlanul ellenállásra számítva lövetni kezdte, amit ugyan nem védtek, de többen megsebesültek és meghaltak (saját katonái közül is<ref>amit az állítólagos ellenállásnak rótt föl</ref>).<ref name=":1" /><ref name=":0" />