„Szecesszió” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.215.182 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
[[Fájl:Bécsi vadászati kiállítás, 1910, magyar pavilon.jpg|bélyegkép|220px|Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja]]
A '''szecesszió'''
== A szecesszió kialakulása ==
28. sor:
'''Ausztriában''' (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:
* [[Otto Wagner]] (1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő
* [[Joseph Hoffmann]] (1870-1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
* [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője.
70. sor:
[[Fájl:SzegedZsinagoga.jpg|bélyegkép|jobbra|A szegedi zsinagóga kupolája]]
[[Fájl:Kvár Kakasos templom.jpg|bélyegkép|200px|[[Kakasos templom (Kolozsvár)|Kakasos templom]], Kolozsvár ([[Kós Károly (építész)|Kós Károly]])]]
[[Fájl:Reök4KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A [[Reök-palota]] homlokzati része, [[Szeged]] ([[Magyar Ede]])]]
[[Fájl:MagyarEde13KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj]]
94. sor:
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
*[[Baumhorn Lipót]]
**Mintegy 22 zsinagógát tervezett
* [[Jakab Dezső]] és [[Komor Marcell]]
** [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]] és [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]], [[Marosvásárhely]]
** [[Szabadka]]i városháza
** [[Déva]]i színház
** [[Iparosotthon]], [[Kecskemét]]
* [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]]
** [[Kós-ház]], [[Miskolc]]
129. sor:
* [[Alfons Mucha]] (1860-1939), cseh festőművész
* [[Gustav Klimt]] (1862-1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű
* [[Jan Toorop]], holland festő
* Katalán festők: [[Ramón Casas i Carbó]] (1866-1932), [[Santiago Rusinol i Prats]] (1861-1931), [[Isidre Nonell]]
188. sor:
== Szépirodalom ==
Az szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban [[Brüsszel]]ben ''Les Vingts'' (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a ''Revue Blanche'', Németországban a ''Jugend,'' a ''Simplicissimus'' és a ''Pan Insel,'' Ausztriában pedig a ''Ver Sacrum'' című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga [[Maurice Maeterlinck]] és [[Émile Verhaeren]], az angol [[Algernon Charles Swinburne]], az ír [[Oscar Wilde]], a francia [[Paul Claudel]], az
== Galéria ==
210. sor:
* [[Somorjai Ferenc]]: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. ISBN 963 337 001 9
* Alastair Duncan: ''Szecesszió'' - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963-9283-62-2
* Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) -
* Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8
* {{Művészeti lexikon}}
|