„Szecesszió” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 195.199.215.182 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére)
[[Fájl:Bécsi vadászati kiállítás, 1910, magyar pavilon.jpg|bélyegkép|220px|Az 1910-es bécsi vadászati kiállítás magyar pavilonja]]
 
A '''szecesszió''' kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen. A [[századforduló]] jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata stílusként nehezen értelmezhető, [[historizmus]]- és [[eklektika]]ellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg. Sokáig a [[19. század]] összekuszálódott végének vagy a [[20. század]] tisztázatlan kezdetének tekintették. Önálló értékeire az [[1970-es évek]]től figyeltek föl. Felmerült többek között az az értelmezési lehetőség, hogy a szecesszió az [[avantgárd]] legkorábbi fázisa. Az irányzatról kialakult negatív vélemények máig nehezítik az értékelést, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy [[20. század]]ban és napjainkban is a szecesszió fokozatosan, majd egyre tömegesebben a kereskedelmi képzőművészet és a [[giccs]] forrásává vált.
 
== A szecesszió kialakulása ==
 
'''Ausztriában''' (akkor Osztrák–Magyar Monarchia) a Bécsi Iskola mesterei jutottak vezető szerephez:
* [[Otto Wagner]] (1841-1918): a bécsi szecesszió vezető építészmestere, kiemelkedő épületei Bécsben a Majolikahaus, az Ankerhaus és a Wiener Stadtbahn 30 megállóhelye, köztük a Karlsplatz Pavilonjai.
* [[Joseph Hoffmann]] (1870-1956): a Stocklet Palota és a Kapfenbergi Színház elkészítője.
* [[Adolf Loos]]: a bécsi Steinerhaus építője.
[[Fájl:SzegedZsinagoga.jpg|bélyegkép|jobbra|A szegedi zsinagóga kupolája]]
[[Fájl:Kvár Kakasos templom.jpg|bélyegkép|200px|[[Kakasos templom (Kolozsvár)|Kakasos templom]], Kolozsvár ([[Kós Károly (építész)|Kós Károly]])]]
[[Fájl:Reök4KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A [[Reök-palota]] homlokzati része, [[Szeged]] ([[Magyar Ede]])]]
[[Fájl:MagyarEde13KJ.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Magyar Ede: Szeged, Tábor utca 5. Kapualj]]
 
További neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek:
*[[Baumhorn Lipót]]
**Mintegy 22 zsinagógát tervezett mór-arab-mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusban, közülük egyik legszebb a [[szegedi zsinagóga]].
* [[Jakab Dezső]] és [[Komor Marcell]]
** [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]] és [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]], [[Marosvásárhely]]
** [[Szabadka]]i városháza
** [[Déva]]i színház
** [[Iparosotthon]], [[Kecskemét]]
* [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]]
** [[Kós-ház]], [[Miskolc]]
 
* [[Alfons Mucha]] (1860-1939), cseh festőművész
* [[Gustav Klimt]] (1862-1918), osztrák festő, a Vereinigung bildender Künstler Österreichs Sezession nevű egyesület alapítója
* [[Jan Toorop]], holland festő
* Katalán festők: [[Ramón Casas i Carbó]] (1866-1932), [[Santiago Rusinol i Prats]] (1861-1931), [[Isidre Nonell]]
== Szépirodalom ==
 
Az szépirodalmi szecesszióban elsőrendű szerep jut az esztétikumnak, az események és cselekmények részletekbe menő ábrázolásával szemben. Az irodalmi műveket nagyvonalú, laza szerkesztés, bővített mondatok, jelzőhalmozás, allegóriák, hangulati túlfűtöttség, finomság, a távol-keleti és ó-európai kultúrák motívumai jellemzik. Az irodalmi szecesszió stíluseszményének gyökerei az 1883-ban [[Brüsszel]]ben ''Les Vingts'' (A Huszak) néven alakult csoportosuláshoz köthető. Franciaországban a ''Revue Blanche'', Németországban a ''Jugend,'' a ''Simplicissimus'' és a ''Pan Insel,'' Ausztriában pedig a ''Ver Sacrum'' című lapokhoz kötődő irodalmi kör járult hozzá az irodalmi szecesszió kibontakozásához. Legjelentősebb képviselői közé tartozott a belga [[Maurice Maeterlinck]] és [[Émile Verhaeren]], az angol [[Algernon Charles Swinburne]], az ír [[Oscar Wilde]], a francia [[Paul Claudel]], az osztákosztrák [[Arthur Schnitzler]], [[Hugo von Hofmannsthal]] és [[Rainer Maria Rilke]]. A [[magyar irodalom]]ban elsősorban [[Bródy Sándor (író)|Bródy Sándor]], [[Szomory Dezső]] és [[Krúdy Gyula]] prózájában, illetve [[Ady Endre]], [[Babits Mihály]] és [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyula]] lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.<ref>{{MNL|16|548}}</ref> Bródyt, Krúdyt, Szomoryt egy tágabb körbe, az [[impresszionizmus]]hoz sorolja [[Szerb Antal]], majd Adynál, Babitsnál, Juhász Gyulánál kifejti azt is, hogy nem egyetlen stílusirány letéteményesei.<ref>Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. Budapest; Magvető, 1978. ISBN 963 270 651 X Impresszionizmus lásd 477-482; Ady Endre lásd 486-510., Babits Mihály 510-516. p.</ref>
 
== Galéria ==
* [[Somorjai Ferenc]]: Művészettörténet. Budapest; Képzőművészeti Kiadó, 2005. A szecesszió lásd 219-225. p. ISBN 963 337 001 9
* Alastair Duncan: ''Szecesszió'' - Bp., Glória Kiadó, 2006 - ISBN 963-9283-62-2
* Lepsényi Miklós: A magyar stílusú templom (Rárosmulyad) - Élet, 1910
* Bartha Zoltán: Az építőművész. Budapest, 1984/8
* {{Művészeti lexikon}}