[[Tilman FischerFishter]], az SDS tagja kevéssel a lövöldözés után ért a helyszínre. Később azt mondta:''„Mindannyian azt hittük, hogy Rudi meghalt. Nem gondoltuk, hogy túléli”''. Éjszaka felhívták őket a kórházból, hogy Dutschkének van esélye a felgyógyulásra. A kormányzat nyomást gyakorolt a kórházra, hogy tudassa a szervezettel, a diákvezér állapota stabilizálódott, mert félt attól, hogy halála zavargásokhoz vezet. A diákok nem hittek a kormányzatnak, ezért nem jelentették be Dutschke állapotának javulását.
A merénylet hírére gyülekezés kezdődött az SDS-irodánál és a közeli egyetemnél. A diákok úgy gondolták, hogy a Springer konzorcium a felelős a gyilkosságért, amelyek hadjáratot folytattak Rudi Dutschke ellen. Este 1500 ember masírozott végig a 15 emeletes Springer-épülethez, amely a [[Berlini fal|falhoz]] közel állt. Menet közben kövekkel megdobálták az Amerika-házat. A tömeg azt kiabálta, hogy ''„Springer, Mörder”'' (Springer, Gyilkosgyilkos). A tüntetők között volt mások mellett Michael Baumann, egy fiatal munkás, aki később a Június 2. Mozgalom nevű terrorszervezet tagja lett. Memoárjában később azt írta, hogy a Rudi Dutschke elleni merénylet volt az utolsó csepp a pohárban, ''„Úgy éreztem, hogy azok a lövedékek engem találtak el. Akkorra nyilvánvalóvá vált: most mi csapunk vissza, nincs többé bocsánat.”''
