„A Rudi Dutschke-merénylet” változatai közötti eltérés

 
== A merénylet ==
Rudi Dutschke a baloldali diákszervezet (Sozialistischen Deutschen Studentenbund) vezetője volt, akit gyakran támadtáktámadtak a jobboldali újságok, például az Axel Springer-lapok, vagy a szélsőjobboldali Deutsche Nationalzeitung. Josef Bachmann [[München]]ből érkezett Nyugat-Berlinbe, csak egy sporttáska volt nála, abban két pisztoly és nagyjából száz lőszer. Egyetlen célja volt, a diákvezér meggyilkolása.{{refhely|Hockenos}}
 
1968. április 11-én Bachmann először a Kurfürstendamm utca 140.-ben található SDS-irodában kereste Rudi Dutschkét. KősábbKésább az utcán felismerte a diákvezért, aki egyik fia receptjét váltotta ki. Odalépett hozzá, megkérdezte, ő-e Rudi Dutschke, majd ''kommunista disznónak'' nevezte, és arcon lőtte. Dutschke elesett, ekkor Bachmann még kétszer rálőtt. A diákvezérnek sikerült felállnia, és megpróbált eljutni az SDS-irodába, de elvesztette az eszméletét, és elájult. Kritikus állapotban volt, amikor kórházba vitték. Bachmann elmenekült, elrejtőzött egy pincében, ahol a rendőrök tűzharc árán elfogták. A bíróság Bachmannt éthét évre ítélt. A börtönből levelezett Dutschkéval, majd öngyilkos lett. Dutschkénak újra meg kellett tanulnia beszélni, majd 1979-ben a sebesülése szövődményeként fellépő [[epilepszia|epilepsziás]] roham miatt vízbe fulladt.{{refhely|Hockenos}}{{refhely|Irish Times}}
 
== Következmények ==
[[Tilman Fichter]], az SDS tagja kevéssel a lövöldözés után ért a helyszínre. Később azt mondta:''„Mindannyian azt hittük, hogy Rudi meghalt. Nem gondoltuk, hogy túléli”''. Éjszaka felhívták őket a kórházból, hogy Dutschkének van esélye a felgyógyulásra. A kormányzat nyomást gyakorolt a kórházra, hogy tudassa a szervezettel, a diákvezér állapota stabilizálódott, mert félt attól, hogy halála zavargásokhoz vezet. A diákok nem hittek a kormányzatnak, ezért nem jelentették be Dutschke állapotának javulását.{{refhely|Hockenos}}
 
A merénylet hírére gyülekezés kezdődött az SDS-irodánál és a közeli egyetemnél. A diákok úgy gondolták, hogy a Springer konzorcium a felelős a gyilkosságért, amelyekamelynek lapjai hadjáratot folytattak Rudi Dutschke ellen. Este 1500 ember masírozott végig a 15 emeletes Springer-épülethez, amely a [[Berlini fal|falhoz]] közel állt. Menet közben kövekkel megdobálták az Amerika-házat. A tömeg azt kiabálta, hogy ''„Springer, Mörder”'' (Springer, gyilkos). A tüntetők között volt mások mellett Michael Baumann, egy fiatal munkás, aki később a Június 2. Mozgalom nevű terrorszervezet tagja lett. Memoárjában később azt írta, hogy a Rudi Dutschke elleni merénylet volt az utolsó csepp a pohárban, ''„Úgy éreztem, hogy azok a lövedékek engem találtak el. Akkorra nyilvánvalóvá vált: most mi csapunk vissza, nincs többé bocsánat.”''{{refhely|Hockenos}}
 
A tüntetők megdobálták a Springer-székházat, felborították a parkolóban álló újságszállító járműveket, és többet meggyújtottak. Összesen 27 városban voltak többezres megmozdulások. ''„Tegnap [[Martin Luther King]], ma Dutschke, holnap mi következünk”'', skandálta tömeg.{{refhely|Hockenos}}