„Ádánd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
Ádánd [[Árpád-kor]]i település. Nevét [[1265]]-ben említette először oklevél ''Adand'' alakban írva, mint a [[Szalók nemzetség]] családi ágának ősi birtokát. Ez ág sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye, és fia, János, [[1279]]-ben itteni birtokaikat eladták. [[1356]]-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. [[1460]]-ban Ugron Imre, [[1536]]-ban [[Perneszi család|osztopáni Perneszy Imre]] és Ugron Bernát voltak a földesurai. [[1572]]-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járás) tartozott és ekkor hét, [[1582]]-[[1583]]-ban pedig 12 adóköteles háza volt. [[1665]]-ben, Perneszy Imre unokája, osztopáni Perneszy János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, [[1669]]-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. [[1695]]-ben Babócsay Ferenczné osztopáni Perneszy Anna Juliánna és osztopáni Perneszi Zsigmond, a korábban említett Perneszy János unokái voltak birtokosai. A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A [[17. század]]ban kezdett újra benépesülni, ekkor közbirtokossági falu volt.
[[1715]]-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze. [[1715]]-ben Babócsay Ferencz özvegye, [[1726]]-[[1733]]-ban a [[Perneszy család]], [[1767]]-ben Tallián János alispán, [[1835]]-ben pedig a [[ Csapody család|zalalővöi Csapody család]], valamint a vizeki Tallián, a szántói Botka és a Szelestey, majd a Zeke, a nádasi Terstyánszky, a Horváth és a barkóczi Rosty családok voltak a földesurai. [[1802]]. [[május 24.]]-én [[Csapodi Gábor|zalalövői Csapody Gábor]] ([[1760]]-[[1825]]) 14 ezer forintot fizetett osztályosrokonainak, a [[boldogfai Farkas család]] örököseinek, és békés megállapodásra jutott [[Farkas Ferenc (jezsuita szerzetes)|boldogfai Farkas Ferenc]]cel ([[1742]]-[[1807]]), nemesapáti esperessel, [[Tuboly László (költő)|tubolyszeghi Tuboly László]]val ([[1756]]-[[1828]]), néhai boldogfai Farkas Erzsébet férjével, és több Farkas testvér-örökössel. Ezzel ténylegesen megvásárolta az osztopáni Perneszy őseitől, akkor még osztatlan, és több családtag által bírt ádándi birtokot.<ref>ZML. IV. 24 / nn Marton György hivatalos iratai. 1803. aug 22 előtti. F 1. No 1-44</ref> Az egyik földbirtokos a [[19. század]] elején vizeki [[Tallián Boldizsár]] ([[1781]]-[[1834]]) somogyi alispán volt. A hatalmas zalalövői Csapody féle kastélyt és az uradalmát, [[1856]]-[[1857]]-ben a gróf Wickenburg, majd a Tallián család, és ezektől később a Bálványosi Satzger család vette meg a gyermetkelen zalalővői Csapody Páltól (1808-1859), a család utolsó férfi tagjától.
[[1812]] május elsején a helység országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.
| |||