„Szabadalmi ügyvivő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+2 kat
tatarozás kezdete
1. sor:
{{országspecifikus/hu}}
{{tataroz}}
A '''szabadalmi ügyvivő''' megfelelő képzettségű személy, akinek a feladata, hogy ügyfelét iparjogvédelmi ügyben jogai érvényesítéséhez és kötelezettségei teljesítéséhez hozzásegítse. Ennek során iparjogvédelmi ügyekben megbízás vagy kirendelés alapján [[jogi képviselet]]et lát el az illetékes bíróságok és más hatóságok előtt, beadványokat, szerződéseket és egyéb okiratokat szerkeszt, valamint iparjogvédelmi ügyekben kutatásokat végez, szakvéleményt, tanácsot és tájékoztatást ad. [1. § (1) bek. ] <br> Ha iparjogvédelmi ügyben a fél számára kötelező a jogi képviselet, e követelménynek megfelel az is, ha a felet szabadalmi ügyvivő képviseli. [1. § (4) bek. ]
== A szabadalmi ügyvivői hivatás története Magyarországon ==
5 ⟶ 7 sor:
Az önálló magyar szabadalmi rendszert megteremtő 1895. évi XXXVII. törvény az ügyvédeket és a szabadalmi ügyvivőket jogosította fel arra, hogy ügyfeleket képviseljenek a Szabadalmi Hivatal előtt.
A szabadalmi ügyvivők 1949-ig kizárólag magánirodákban működtek; 1900-ban hozták létre szakmai érdekvédelmi szervezetüket, a Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületét, amely 1927-ben - a tagjaira kötelező - etikai határozatokat hozott.
Az 1949-ben létrehozott állami irodán kivül 1969-ben már csak néhány szabadalmi ügyvivő folytatta "megtűrt" magánpraxisát, akik 1970-től [[ügyvédi munkaközösségekmunkaközösség]]ek alkalmazottaivá váltak. A szabadalmi ügyvivői magántevékenység jogi lehetőségét a jelenleg hatályos '''5/1976. (III. 30.) MT rendelet''' szüntette meg, s elvben lehetővé tette ügyvivői munkaközösségek szervezését. 1969-től közösségi tevékenységüket a [[Magyar Iparjogvédelmi Egyesület]]en belül szervezett szabadalmi ügyvivői körben élesztették fel.
Az 1990-es rendszerváltozás körüli időben a korábbi állami iroda gazdasági társasággá (kft-vé) alakult át, s az ügyvédi munkaközösségekből kivált szabadalmi ügyvivők szabadalmi ügyvivői munkaközösségeket alakítva folytatták működésüket."
 
 
== A szabadalmi ügyvivő által ellátható iparjogvédelmi ügyek ==
 
* a) a [[MagyarSzellemi SzabadalmiTulajdon HivatalNemzeti Hivatala]] hatáskörébe tartozó szabadalmi (a kiegészítő oltalmat is), növényfajta-oltalmi, használati mintaoltalmi, formatervezési mintaoltalmi és topográfiaoltalmi ügyek, a [[védjegy]]ügyek, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos ügyek, valamint az ezekhez kapcsolódó [[jogorvoslat]]i és végrehajtási eljárások;
* b) a találmány- és a [[szabadalombitorlás]], a növényfajta és a növényfajta-oltalom, a [[használati minta]] és a használati mintaoltalom, a formatervezési minta és a formatervezési mintaoltalom, a topográfia és a topográfiaoltalom bitorlása, továbbá a [[védjegybitorlás]] és a [[földrajzi árujelző]] oltalmának bitorlása miatt indított eljárások;
* c) a szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és a használati mintaoltalmi kényszerengedéllyel, valamint az ilyen előhasználati vagy továbbhasználati jog fennállásával kapcsolatos eljárások, ideértve az európai szabadalom magyar nyelvű fordításának kijavításáról szóló hatósági tájékoztatás közlése előtt megkezdett hasznosításból eredő jogosultsággal kapcsolatos eljárást is;
43. sor:
* a többször módosított 1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről
* Indokolás a szabadalmi ügyvivőkról szóló 1995. évi XXXII. törvényhez
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Irodalom ==
* [[Vékás Gusztáv]]: * Az iparjogvédelem szakembereiről. A magyar iparjogvédelem 75 éve, [[OTH]], 75. old. (1971)