Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
A mozgósító parancs késve, [[június 23.|június 23-án]] ment szét. A nemesség a király hadbalépése nélkül azonban nem volt hajlandó a nádorral a folyó átkelőhelyét megvédeni. [[július 2.|Július 2-ára]] a tolnai táborban meg kellett volna jelenniük a nemeseknek, de akarácsak [[1521]]-ben, megint csak a király volt ott, bár jelezték neki többször is, hogy a had az aratások miatt nem fog egyhamar összeállni. A Szávánál egyedül csak Tomori figyelte a törököket kétezer fős sereggel, mikor azonban a ruméliai erők átkeltek [[július 2.|július 2]]-[[július 4.|4]]-én, a túlerővel szemben visszavonult.<ref>Mindezekből világosan az szűrhető le, hogy a magyar vezetők nem tettek még most sem akármit az ország érdekében, vagy akár a külpolitikai elszigeteltséget megszüntetésére.</ref>
 
A nagyvezír vezette török sereg [[július 28.|július 28-án]], több mint kétheti ostrom után foglalta el Péterváradot, [[augusztus 8.|augusztus 8-án]] Újlakot. Szulejmán [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] átkelt a [[Dráva|Dráván]], de nyílt mezei ellenállásba ott sem ütközött,<ref>A nádornak parancsba adták, hogy akadályozza meg az átkelést, ami a nemesek ellenállásán hiusúlthiúsult meg.</ref> ezért úgy vélte, hogy a főváros előtt fogják megvívni a döntő csatát.
 
Lajos [[július 20.|július 20-án]] egy kisebb erő élén elindult a tolnai táborba, ahol két hétig várt újabba csapatokra. [[augusztus 6.|Augusztus 6-án]] a ritkábban lakott mohácsi mezőre tette át a gyülekező helyet, de alig-alig érkeztek bandériumok és egyéb csapatok. Két nappal ezelőtt, [[Paks]]on tudta meg, hogy elesett Pétervárad. Bár lassan gyülekezni kezdtek Tolnánál a csapatok, de az idő már véges volt.
69 449

szerkesztés