Főmenü megnyitása

Módosítások

a
kékít
| védekező = [[Fájl:Carthage standard.svg|20px|border]] [[Karthágó]]
| parancsnok1 = [[Marcus Atilius Regulus]]<br />[[Gaius Lutatius Catulus]]<br />[[Marcus Gaius Duilius]]
| parancsnok2 = [[Hamilkar Barkasz|Hamilcar Barcas]]<br />[[Hannó]], a Nagy<br />[[Hasdrubal]]<br />[[Xanthippus]]
| haderő1 =
| haderő2 =
[[Kr. e. 253]]-ban a rómaiak elfoglalták [[Panormosz]]t, amely előtt két évvel később [[Lucius Caecilius Metellus (Kr. e. 251)|Lucius Caecilius Metellus]] több mint száz harci elefántot zsákmányul ejtve aratott nagy győzelmet. Az újjáépített római flotta azonban kudarcot vallott, és a [[Drepanumi csata|Drepanumi csatában]] [[Kr. e. 249]]-ben gyakorlatilag ismét teljesen megsemmisült. [[Kr. e. 247]]-ben a szicíliai pun erők parancsnokságát [[Hamilkar Barkasz]] vette át, aki több éven át sikerrel állt ellen a római támadásoknak.
 
A háborúban mindkét fél egyre jobban kimerült, ám [[Róma]] még egyszer összeszedte tartalékait. Miközben [[Kr. e. 242]]-ben [[Lilybaenum]] és [[Drepanum]] elestével a punok elvesztették utolsó fontos támaszpontjaikat Szicíliában, a köztársaság újra felszerelt egy flottát. A [[Caius Lutatius Catulus]] vezette hajóhad az [[Aegates-szigeteki csata|Aegates szigeteki csatában]] döntő diadalt aratott ([[Kr. e. 241]]). A vereség hatására [[Karthágó]] békekötésre kényszerült. [[Róma]] megkapta Szicíliát [[Siracusa|Szürakuszai]] és környékének kivételével, ahol megszervezték első [[provincia|provinciájukat]], és a karthágóiak nagy összegű hadisarc fizetését vállalták. A vereség hatására a zsoldosok felkelést robbantottak ki Karthágóban, amit [[Róma]] újabb területek elfoglalására használt fel ([[Szardínia (Olaszország)|Szardínia]] és [[Korzika]]). Ez tovább növelte a feszültséget a két állam között.
 
== További információk ==