„Páli Szent Vince-plébániatemplom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró jav.
Fogarasy (vitalap | szerkesztései)
Zsellér Imre-link beszúrása
60. sor:
A Gát utcai templomból induló, és [[1923]]-ban alapított plébániának [[1930]]-ban a főváros egy telket jelölt ki az akkori Vásártér (mai Haller-park) területén. Az telekadományozásnak kikötései között szerepelt, hogy a területet kizárólag templom és plébánia építésére lehet majd felhasználni, illetve az, hogy az építendő templom legjellegzetesebb része, a tornya, a Mester utca belső szakaszának tengelyvonalába, a templom főtengelye pedig a Haller- és a Mester utca szögfelező vonalába essen.<ref name=kalendarium>{{cite web|url=http://fk.uw.hu/11OKT.PDF|title=75 éve szentelték fel a Páli Szent Vince plébániatemplomot|journal=Ferencvárosi Kalendárium|format=pdf|year=2011|accessdate=2015-05-07}}</ref> A munkálatok [[1935]]. [[Április 29.|április 29]]-én kezdődtek meg dr. [[Fábián Gáspár]] műépítész tervei szerint.<ref name=kalendarium /> A [[kereszthajó]]s, latin kereszt alaprajzú, [[Neoromán építészet|neoromán]] plébániatemplom [[1936]]-ra el is készült, és ugyanazon év [[Október 18.|október 18]]-án [[Serédi Jusztinián]] [[Esztergomi érsek|hercegprímás]] Páli Szent Vince tiszteletére felszentelte. [[1938]]-ra elkészült a plébániaház is.<ref name=pleb>{{cite web|url=http://www.szentvince.hu/index.php/a-plebania-toertenete|title=A plébánia története|publisher=Páli Szent Vince Plébánia|accessdate=2015-05-07}}</ref>
 
A [[szentély]] két oldalán található a [[sekrestye]] és a [[depositorium]], melyek a szentély mögött körfolyosóval vannak összekötve. Az épület összes boltozata [[vasbeton]], tetőzete [[Palafedés|eternitpala]], a torony fedése pedig kőből készült. A templombelső a [[Romanika|román stílus]]nak megfelelően van kialakítva. Fábián Gáspár tervezte többek között a fő[[oltár]]t, a [[szószék]]et és több berendezési tárgyat is. A főoltár oszlopfejei [[carrara]]i [[márvány]]ból, az oszloptörzsek zöld márványból, az oltárlap [[siklós]]i szürke márványból, a többi rész pedig [[Piszke (település)|piszke]]i vörös márványból készült a Weisenger cégnél. A főoltár homlokzatán öt mozaik látható, amelyek [[Jézus|Krisztus]]sal kapcsolatosak ([[Juh|bárány]], [[Halak|hal]], [[Kereszt (jelkép)|kereszt]], [[búza]], [[szőlő]]). A [[mozaik]]ok [[Zsellér Imre]] munkái. A szószék alapja és lépcsője haraszti kőből és márványból, felső része pedig színes márványból készült, felette hangfogó tetőzet van. A padokat Domoky József, a négy gyóntatószéket Topor Endre, a sekrestye-szekrényeket pedig Percze [[asztalos]] készítette.<ref name=kalendarium /> A szentély öt üvegablaka Palka József műve: a középső Páli Szent Vincét, a többi négy pedig a tevékenységét ábrázolja (a lazaristák missziós munkája, a Szeretet Egyesület, az irgalmas nővérek iskolai és kórházi működése).
A kereszthajó hat nagy ablakán magyar szentek láthatóak: az egyik oldalon [[I. István magyar király|Szent István]], [[Szent Imre]] és [[I. László magyar király|Szent László]], velük szemben pedig [[Árpád-házi Szent Erzsébet|Szent Erzsébet]], [[Gizella magyar királyné|Boldog Gizella]] és [[Árpád-házi Szent Margit|Szent Margit]]. Ezek a felszentelés után folyamatosan, egészen 1941-ig készültek. A mellékhajók ablakait Zsellér Imre bűnbánattal és [[gyónás]]sal kapcsolatos 1939-es képei díszítik,<ref name=ablak>{{cite web|url=http://templomablakanno.blog.hu/2011/06/27/szent_vince_templom|title=A templom üvegablakai|publisher=Templomablak Anno|date=2011-06-27|accessdate=2015-05-07}}</ref> mivel itt találhatóak a gyóntatószékek is. A kápolnában látható a főváros [[1938]]-as adománya, [[Feszty Árpád]] ''Krisztus siratása'' című festménye.<ref name=kalendarium />