„3. vonósnégyes (Bartók)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Tételek |
|||
1. sor:
[[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] [[1927]] [[szeptember]]ében írta meg a '''III. [[vonósnégyes]]'''t (Sz. 85, BB 93). Hangzása és formai megoldása egyaránt szokatlan, újszerű és a maga idejében meghökkentő volt. Bartók vonósnégyesei közül ez az a kompozíció, ahol a legélesebb ellentétek csapnak össze, a legkeményebb disszonanciák súrlódnak
A mű négy tételes, a tételek a következők:
Ez a mű [[Harmónia (zene)|harmóniailag]] és [[kontrapunkt]]isztikailag sokkal érdekesebb, mint előbbi vonósnégyesei, ezen felül új technikákat is bevet, úgymint:▼
#''Prima parte: Moderato''
#''Seconda parte: Allegro''
#''Recapitulazione della prima parte: Moderato''
#''Coda: Allegro molto
▲Ez a mű a legkomplexebb a bartóki vonósnégyesek közül, igen kevés zenei anyagból építkezik; evvel párhuzamosan a legrövidebb is, kb. 15 perc. A darab [[Harmónia (zene)|harmóniailag]] és [[Ellenpont|kontrapunkt]]
*''sul ponticello'' ([[vonó]]t a fogólap felett kell húzni)
*''[[col legno]]'' (a vonó szőre helyett a fáját kell használni)
7 ⟶ 14 sor:
*ún. ''Bartók [[pizzicato]]'' (a [[húr]]t úgy meg kell pengetni, hogy az pattanjon vissza a fogólapról)
Egy legenda szerint Bartókot [[Alban Berg]] [[Lírai szvit]]je inspirálta a vonósnégyes írása közben, miután [[1927]]-ben hallotta az [[1926]]-ban bemutatott darabot. Bartók ''III. vonósnégyese'' a ''Musical Society Fund of Philadelphia'' által kiírt kamarazenei versenyen [[Alfredo Casella|Alfredo Casaellával]] megosztva nyerte el az első helyezettnek járó 6.000 dolláros díjat, az ajánlás is a ''Musical Society Fund of Philadelphia'' részére szól.
A bemutató [[1929]]. [[február 19.|február 19-én]] volt, ahol a Waldbauer-Kerpely Quartet játszott. Még ugyanebben az évben a művet a [[Universal Edition]] jelentette meg.
==Tételek==
A tételek kiírása szerint (lásd lejjebb) a harmadik tétel az elsőnek a kisebb variációja, a negyedik tétel pedig a másodiknak az igen szabad variációja kiegészítésekkel beszúrva. Az első tétel viszonylag depressziót sugall, ezzel kontrasztban áll a második tétel [[népzene]]i sugallatú [[tánc]]szerű dallamaival. A tételek attacca követik egymást.
| |||