„Arkhimédészi csavar” változatai közötti eltérés

a
szépítgetés, nem működő hivatkozás javítása
a (→‎Változatai: File: → Fájl:)
a (szépítgetés, nem működő hivatkozás javítása)
[[Fájl:IMG 1729 Gemaal met schroef van Archimedes bij Kinderdijk.JPG|thumb|Modern arkhimédészi csavarok [[Hollandia|Hollandiában]]]]
[[Fájl:Schroef van Archimedes.jpg|thumb|Arkhimédészi csavar - képzőművészeti alkotás- Hollandiában [['s-Hertogenbosch]]-ban]]
 
 
 
 
Az '''arkhimédészi csavar''', más néven csavarszivattyú, [[víz]] emelésére alkalmas [[egyszerű gép]], amelyet például arra lehet használni, hogy a vizet az alacsonyabban fekvő vízfelszíntől a magasabban fekvő [[öntözés|öntözendő területre]] juttassák. Az arkhimédészi csavar a legrégebbi ismert szivattyú.
 
AzBár feltalálói ismeretlenek, az arkhimédészi csavar elnevezés alapja valójában az lehet, hogy a szerkezetet a [[Hellenisztikus civilizáció|hellenisztikus kor]] előtt nem használták az ókori görögök, és csak [[Arkhimédész]] idejében vált ismertté, feltalálói viszont ismeretlenek.
 
== Felépítése ==
A csavarszivattyú egy csavarorsóból és az azt körülvevő hengeres házból áll. A csavarorsót általában szélmamommalszélmalommal vagy kézi meghajtással forgatták. A folyadékba ferdén, a vízszintessel kis, kb. 20⁰-os szögben beállítva működik: forgatás során a menetek közé kerülő folyadék a henger felső végéig emelkedik, ahonnan öntözőberendezést láthat el. A csavart gyakran alkalmazták bányák víztelenítésére, illetve alacsony állóvizek lecsapolására.
 
A csavarszivattyú egy csavarorsóból és az azt körülvevő hengeres házból áll. A csavarorsót általában szélmamommal vagy kézi meghajtással forgatták. A folyadékba ferdén, a vízszintessel kis, kb. 20⁰-os szögben beállítva működik: forgatás során a menetek közé kerülő folyadék a henger felső végéig emelkedik, ahonnan öntözőberendezést láthat el. A csavart gyakran alkalmazták bányák víztelenítésére, illetve alacsony állóvizek lecsapolására.
 
A hengeres ház és a csavar érintkezésének nem kell tökéletesen vízzárónak lennie, a szerkezet mindaddig működtethető, amíg a fordulatonként kimerített folyadékmennyiség nagy a menetekből fordulatonként visszaszivárgó mennyiséghez képest. A felsőbb menetből átszivárgó folyadék az alatta levő menetre kerülve visszatér a szállítás irányába, így használat közben egyensúly alakul ki, a hozam állandó.
A szerkezetnek létezett olyan változata is, melyben a csavart a hengeres házhoz rögzítették, így a részek együtt forogtak. A csavarorsót szurokkal, gyantával vagy egyéb kötőanyaggal erősítették a hengerhez, vagy a kettőt egy darabban bronzból öntötték. Egyes kutatók szerint ilyen szivattyúkat használtak a [[Szemiramisz függőkertje|babilóniai függőkert]] öntözéséhez is, mely az [[A világ hét csodája|ókori világ hét csodájának]] egyike. A római és görög csavarszivattyúk külső hengerét (ezáltal az egész gépet) emberi taposással hajtották meg.
 
{{cquote|A mindennapi használatban alkalmazott görög és római csavarszivattyú a Szennahérib-féle nehéz és bonyolult hajtóláncos bronzszerkezettel szemben igen egyszerűségében volt nagyszerű. A kettős vagy hármas spirált fa-, esetenként bronzlemezekből készítették, és egy masszív fatengelyre erősítették. A spirált körülzáró hengert hosszú, keskeny deszkadarabokból építették meg, és szurokkal tették vízhatlanná.<ref>[http://muse.jhu.edu/journals/technology_and_culture/v044/44.1dalley.pdfSTEPHANIE OnlineDALLEY copyand ofJOHN Dalley/OlesonPETER article]</ref>}}OLESON: Sennacherib, Archimedes, and
the Water Screw [http://dcwww.camd.dtu.dk/~askhl/files/teknhist/44.1dalley.pdf]</ref>
 
== Alkalmazások ==
 
Az öntözőberendezések táplálásán kívül ezt a szerkezetet használták belvizes mélyföldek ármentesítésére is, főleg Hollandiában a [[polder|polderek]] kialakításakor. A tengerrel elárasztottborított terület egy részét gátakkal körülzárják, és szivattyúk segítségével kiszárítják, így mezőgazdasági szempontból használható területet nyerhető. A csavarorsók átmérőjének és hosszának függvényében ezek akár egymás után köthetők.
 
A hatékonyabb működés érdekében a csavarorsók átmérőjük és hosszuk függvényében akár egymás után köthetők. Az 1990-es években 41 párhuzamos arkhimédészi csavar segítségével stabilizálták a [[Pisai ferde torony|pisai ferde tornyot]]:. A torony északi oldala alól 38 köbméter vízzel telített talajréteget távolítottak el, aígy toronyaz északiépület oldaladőlésszöge alól,körülbelül ígyfél épületfokkal dőlésszögecsökkent, ezzel visszaállt az 1838-as állapotba (körülbelül fél fokkal csökkent).
 
Arkhimédészi csavart használnak a szennyvíztisztításban is, mivel jól alkalmazható különböző áramlási sebességekre és szuszpenziók szállítására. Egy hófúvó vagy gabonaelevátor szállítócsigája is lényegében arkhimédészi csavar. Az axiálszivattyúk szerkezete is általában arkhimédészi csavaron alapul.
 
Ugyanezen az elven biztonságosan lehet halakat költöztetni,. elsősorbanElsősorban haltenyésztőkben alkalmazzák, ahol fontos, hogy a halak minél kevesebb fizikai kontaktusnak legyenek kitéve.
 
Csokoládé-szökőkutaknál is használják.
 
 
== Változatai ==
[[Fájl:Mähdrescher Schnecke.jpg|thumb|Arkhimédészi csavar egy [[cséplőgép|arató-cséplő gépen]]]]
 
A szállítócsigák működése is az arkhimédészi csavar elvén alapul,. ezeknekEzeknek a berendezéseknek is egyetlen mozgó alkatrésze van, (a lemezből csavarmenetszerűen kialakított szárnyakkal ellátott csigatengely, (köznapi szóhasználatban csiga), amely a gép szállítóeleme. A továbbítóelemet belsőégésű vagy villamos motor működteti szíjtárcsa, homlok- vagy kúpkerék segítségével. Az ömlesztett anyag és a csigalemez felülete közötti mozgó súrlódási tényező értéke kisebb kell legyen, mint az anyag és a vályú belső felülete közötti nyugalmi súrlódási együttható. Lemezcsigát az ömlesztett porszerű és szemcsés anyagok szállítására használjákhasználnak, míg a szalagos csigát leginkább a darabos ömlesztett vagy a nagy viszkozitású anyagok (tapadós masszák) továbbítására. A lapátos csigát inkább keverőként vagy speciális igény esetén (pl. anyagok szétválasztása) szerint használják.
Az iparban adagolóként is alkalmazzák.
 
===Fordított irányú működés===
Az arkhimédészi csavar tetején befolyó víz forgómozgásra kényszeríti a tengelyt, ami elektromos generátort működtethet.Az arkhimédészi csavar működési irányának megfordíthatóságát felismerve, annak mintájára tervezte meg az első, gyakorlatban is használható hajtócsavart [[Josef Ressel]] cseh származású osztrák mérnök 1812-ben, amelyet gőzhajón először 1826-ban alkalmaztak. Az arkhimédészi csavar tetején befolyó víz forgómozgásra kényszeríti a tengelyt, ami elektromos generátort működtethet.
 
==Jegyzetek==
| first = John Peter
| author-link = John Peter Oleson
| title = Greek and Roman mechanicalMechanical waterWater-liftingLifting devices.Devices: The History of a Technology
| year = 1984
| publisher = University of Toronto Press
| isbn = 90-277-1693-5
}}
{{Nemzetközi katalógusok}}