„Hispania Tarraconensis” változatai közötti eltérés

a
kékít
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Összetett égtájak kötőjelmentesítése és kisbetűsítése kézi ellenőrzéssel. A délkelet stb. egy szóba írandó, az országnév kötőjellel!)
a (kékít)
== Történet ==
 
Az Ibériai-félszigetet római uralom alatt az [[Ebro]] völgye felől [[Augustus római császár|Augustus]] egyesítette . A [[Kantábriaikantábriai háborúk]] után mintegy 300 évig létezett a Nagy-Tarraconensis.
<!-- The Imperial Roman province called '''Tarraconensis''', supplanted [[Hispania Citerior]], which had been ruled by a [[consul]] under the late Republic, in [[Augustus római császár|Augustus]]'s reorganization of 27 BC. Its capital was at Tarraco (modern [[Tarragona]], Catalonia). The [[Cantabrian Wars]] (29&ndash;19 BC) brought all of Iberia under Roman domination, within the Tarraconensis. The [[Cantabri]] in the northwest corner of Iberia ([[Cantabria]]) were the last people to be pacified. Tarraconensis was an [[Imperial province]] and separate from the two other Iberian provinces &mdash; [[Lusitania]] (corresponding to modern [[Portugal]] plus Spanish [[Extremadura]]) and the [[Senatorial province]] [[Hispania Baetica|Baetica]], corresponding to the southern part of Spain, or [[Andalusia]]. [[Galba|Servius Sulpicius Galba]], who served as Emperor briefly in 68&ndash;69, governed the province since 61. [[Pliny the Elder]] served as procurator in Tarraconensis (73). -->
 
[[Diocletianus]] alatt, [[293]]-ban, Gallaecia és Carthaginensis részek leváltak így Tarraconensis maradt a félsziget északkeleti része a [[Ribera del Duero]] híres [[borvidék]]ig. [[409]] után a birodalom meggyengült, melyet a [[baszk]] és [[katanabri]] népek lázadása is erősített, ezután a [[Vizigót királyság]] szerzett befolyást a területen.