„Actiumi csata” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
a kékít |
||
4. sor:
|képaláírás=''Az actiumi csata'', Lorenzo A. Castro, 1672.
|konfliktus=A [[Római Köztársaság]] polgárháborúi
|időpont=[[i. e. 31|Kr. e. 31]]. [[szeptember 2.]]
|helyszín=[[Jón-tenger]], [[Görögország]], Actium római kolónia közelében
|eredmény=[[Augustus római császár|Octavianus]] döntő győzelme
|egyik fél=[[Augustus római császár|Octavianus]]
|másik fél=[[Marcus Antonius]] és [[VII. Kleopátra|Kleopátra]]
|parancsnokok1=[[Marcus Vipsanius Agrippa]]
|parancsnokok2=[[Marcus Antonius]]
20. sor:
== Előzményei ==
A [[második triumvirátus]] azért bomlott fel, mert [[XV. Ptolemaiosz|Caesarion]] – [[Caius Iulius Caesar|Iulius Caesar]] és [[VII. Kleopátra|Kleopátra]] fia – komoly politikai veszélyt jelentett [[Augustus római császár|Octavianus]] (a későbbi [[
Végül a Szenátus megfosztotta hatalmától a távol lévő Antoniust és háborút hirdetett Kleopátra ellen. A Szenátus harmada és mindkét konzul Antonius mellé állt. [[i. e. 31|Kr. e. 31]]-ben háború kezdődött, amikor Octavianus hadvezére, [[Marcus Vipsanius Agrippa|Agrippa]] elfoglalta az Antoniushoz hű görög kikötővárost, [[Methoni|Methónt]].
== A csata ==
44. sor:
== Következményei ==
A csata politikai következményei mélyrehatóak voltak. Kezdetben Antonius számára kedvező volt, hogy hadereje nem volt kisebb a római Szenátus támogatta Octavianusénál, ami komoly kihívónak mutatta, ráadásul Antonius nagyhírű hadvezér volt. A csata elvesztése azonban olyan mértékben kiábrándító volt követői számára, hogy katonái tömegesen hagyták el, anélkül, hogy harcba szálltak volna: a sötétség leple alatt a szárazföldi seregből 19 gyalogság légió és 12 000 lovas dezertált és így már Antoniusnak nem maradt ereje ahhoz, hogy a győzelem reményében ellenálljon. Bár [[i. e. 30|Kr. e. 30]]. [[július 31.|július 31-én]] [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriánál]] Antonius még aratott egy győzelmet, ereje lassan elfogyott.
[[Fájl:The Death of Cleopatra arthur.jpg|bélyegkép|
Miután katonái elhagyták, Antonius öngyilkosságot követett el, Kleopátra pedig a megadásról akart tárgyalni [[Augustus római császár|Octavianusszal]]. Miután megalázó feltételeket kapott, [[Kr. e. 30]]. [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] ő is öngyilkos lett: a beszámolók szerint egy datolyáskosárba rejtett [[jáspiskígyó]]val maratta halálra magát. Az actiumi csata Antonius seregének felbomlásához, majd vereségéhez vezetett és
▲megadásról akart tárgyalni Octavianusszal. Miután megalázó feltételeket kapott, [[Kr. e. 30]]. [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] ő is öngyilkos lett: a beszámolók szerint egy datolyáskosárba rejtett [[jáspiskígyó]]val maratta halálra magát. Az actiumi csata Antonius seregének felbomlásához, majd vereségéhez vezetett és végsősoron lehetővé tette a [[Római Birodalom]]nak Egyiptom bekebelezését. A csata ugyanakkor tekinthető a Római Köztársaság végének és a császárkor kezdetének is.
Augustus császár e győzelem emlékére alapította az [[Actia]] ünnepet. Augustus a csata helyén emlékművet is állíttatott.
|