„Vörös Hadsereg Frakció” változatai közötti eltérés

1985 januárjában a Vörös Hadsereg Frakció és az [[Action directe]] francia gerillaszervezet közös nyilatkozatot adott ki egy nyugat-európai antiimperialista front megalakításáról. Augusztus 8-án a két szervezet együtt vállalta a felelősséget a frankfurti amerikai légi bázis elleni merényletért, amelyben két ember vesztette életét. A RAF előtte elrabolt és megölt egy amerikai katonát, Edward Pimentalt, és az ő személyazonossági irataival jutott be a támaszpontra.{{refhely|Hartford}}
 
A terrorszervezet támogatóit megosztotta az akció, sokan feleslegesnek tartották a gyilkosságot. Többen emlékeztettek: miközben a RAF-terroristák azt követelik, hogy hadifogolyként és ne köztörvényes bűnözőként kezeljék őket a börtönben, addig a szervezet szükségtelenül kivégezte saját foglyát. A gyilkosság olyan vitát váltott ki, hogy a RAF, addig egyedülálló módon, 1985 szeptemberben egy támogatójának adott interjúban válaszolt a kritikákra. A katona meggyilkolását azzal indokolták, hogy a RAF és az amerikai hadsereg háborúban áll. Az interjú nem nyugtatta meg a kedélyeketszimpatizánsok kedélyeit, ezért a terrorszervezet 1986 januárjában kénytelen volt némi önkritikát gyakorolni, ami azonban újabb vitákat gerjesztett baloldali támogatóiktámogatói körében.{{refhely|Hartford}}
 
1986. július 9-én a szervezet meggyilkolta Karl Heinz Beckurtsot, a [[Siemens (vállalat)|Siemens]] cég elnökét, az úgynevezett csillagháborús projekt egyik kulcsfiguráját. Augusztus 2-án a rendőrség letartóztatta Eva Haule RAF-tagot, és két támogatót, Luiti Hornsteint and Chris Klutht. Augusztus 13-án két másik támogatót, Barbel Peraut és Norbert Hofmeiert fogták el. Ezek a rendőrségi akciók az elsők voltak egy sorozatban, amelynek célja a RAF-támogatók kriminalizálása volt. Válaszul a Vörös Hadsereg Frakció október 10-én megölte Gerold von Braunmühlt, a külügyminisztérium politikai igazgatóját, aki a [[Közel-Kelet|közel-keletikelet]]<nowiki/>i ügyekkel foglalkozott. A rendőrök sorozatos razziákkal és letartóztatásokkal válaszoltak.{{refhely|Hartford}}
[[Fájl:RAF-Bombenanschlag in Ramstein, 1981.jpg|300px|bélyegkép|balra|<center>A ramsteini merénylet helyszíne a támadás után</center>]]
1988. szeptember 20-án a RAF sikertelen merényletet követett el Hans Tietmeyer államtitkár ellen, aki Németországot képviselte a [[Nemzetközi Valutaalap]]ban és a [[Világbank]]ban. 1989. február 1-jén a bebörtönzött RAF-tagok ismét éhségsztrájkba kezdtek elkülönítésük megszüntetéséért és politikai fogolyként való kezelésükért. Akciójukat, amely nem járt eredménnyel, a legális baloldal jelentősegy része támogatta. A RAF 1989. november 11-én megölte Alfred Herrhausent, a Deutsche Bank elnökét, majd 1991. április 4-én Detlev Karsten Rohweddert, a Treuhandanstalt, a kelet-német állami vagyonkezelő hivatal vezetőjét. A szervezet 1991. december 23-án az [[Izrael]]be kivándorló orosz zsidók egy csoportja ellen intézett [[Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet|támadást Magyarországon]], a Ferihegyi repülőtérre vezető úton. A robbantásban két magyar rendőr és több utas megsebesült.{{refhely|Konok}}
 
A RAF vezetői ebben az időben kezdtek a szokásos politikai diskurzus eszközei felé fordulni a fegyveres harc helyett, aminek első komoly jele az 1992 áprilisáprilisi tűzszünet bejelentése volt.{{refhely|Hartford}} 1993 márciusban az épülő weiterstadti börtönnél robbantottak. Júniusban egy rendőri rajtaütésben lelőtték Wolfgang Gramst, a RAF egyik tagját, egy másikat, Birgit Hogefeldet letartóztatták.{{refhely|Hartford}} 1999-ben Bécsben lelőtték a szervezet tagját, Horst-Ludwig Meyert, és elfogták Andrea Klumpot. A RAF második nemzedékének több tagja életfogytiglani börtönbüntetését tölti, a harmadik generációból többeket még keresnek a rendőrök.{{refhely|Schauschitz}}
 
== A szervezet megszűnése ==
Az 1980-as évek végén a szélsőbaloldali terrorizmus egész Európában a végét járta. Franciaországban leszámoltak az Action Directedirecte-tel, Olaszországban a [[Vörös Brigádok]]kal, Belgiumban a Harcoló Kommunista Sejtekkel (CCC), a GRAPO-val Spanyolországban. Németországban a Forradalmi Sejtek is szakított a fegyveres harccal, és hasonló krízisen ment át a szeparatista [[Ír Köztársasági Hadsereg]] és a baszk [[ETA]].{{refhely|Hartford}}
 
Óriási csapást jelentett a RAF-ra a keleti blokk összeomlása, Kelet-Németország gyors haláltusája. A nyugatnémet baloldal egyik pillanatról a másikra új helyzetben találta magát, amelyben teljességgel megváltozott a politikai és társadalmi közbeszéd. A Szovjetunió szétesése nyomán világszerte hagytak fel a fegyveres harccal a szélsőbaloldali gerillaszervezetek.{{refhely|Hartford}} A RAF ebben a helyzetben nem tudta magát újrapozicionálni, és 1998. április 20-án egy nyolcoldalas, írógéppel írt közleményt faxolt el a [[Reuters]] hírügynökséghez. Ebben az állt, hogy ''„Közel 28 éve, 1970. május 14-én a RAF létrejött egy kiszabadítási akcióban. Ma véget ért ez a projekt. A RAF-féle városi gerilla immár történelem.”'' ''„Ezzel a közleménnyel a Vörös Hadsereg Frakció felállította saját sírkövet”'' - értékelte a bejelentést Horst Herold egykori főnyomozó.{{refhely|Cowell}}
 
== Utóélet ==
A Vörös Hadsereg Frakció működésének három évtizede 58 halált követelt, közülükalatt 32 voltembert agyilkolt terroristák áldozatameg, 26tagjai pedigközül az elkövetők közül26 kerülthalt kimeg. 2007. március 27-én, 24 év börtönben töltött év után, a [[stuttgart]]i körzeti bíróság feltételesen szabadlábra helyezte az akkor 57 éves [[Brigitte Mohnhaupt]].{{refhely|Cowell}}
 
2016 januárjában a német hatóságok [[dezoxiribonukleinsav|DNS]]-nyomok alapján megállapították, hogy a szervezet három szabadlábon lévő tagja, Ernst-Volker Staub, Daniela Klette és Burkhard Garweg több rablást követtekkövetett el Németországban. Feltételezéseik szerint a trió [[Hollandia|Hollandiában]] él, és onnan jár át rabolni Németországba. Ők a szervezet harmadik generációjához tartoztak, és a hatóságok szerint közük volt Gerold Braunmühl diplomata, Karl Heinz Beckurts Siemens-vezető és Alfred Herrhausen bankvezető meggyilkolásához, valamint a weiterstadti börtönbörtönnél ellenielkövettt merénylethezpokolgépes robbantáshoz. Klette a gyanúsítottja a [[bonn]]i amerikai nagykövetség elleni fegyveres támadásnak is.{{refhely|Telegraph}}
 
== Megjelenése a kultúrában ==