„III. Henrik francia király” változatai közötti eltérés

a
link
a (pápa link korrigálása)
a (link)
| édesanya =[[Medici Katalin francia királyné|Medici Katalin]]
| születési dátum =[[1551]]. [[szeptember 19.]]
| születési hely =[[Fontainebleau]]-i kastély
| halálozási dátum =[[1589]]. [[augusztus 2.]] {{életkor-holt|1551|9|19|1589|8|2}}
| halálozási hely =[[Saint-Cloud]]
== Élete ==
=== Ifjúkora ===
Henrik [[1551]]-ben született [[II. Henrik francia király]] és [[Medici Katalin francia királyné|Medici Katalin királyné]] harmadik fiaként, a [[fontainebleau-i kastély]]ban. 9 éves volt édesapja halálakor. Alig 18 évesen bekapcsolódott a [[hugenották]] elleni harcokba: [[1569]]-ben [[Jarnac]]nál és [[Moncontour]]nál győzelmet aratott, illetve [[1572]]-ben részt vett a [[Szent Bertalan éjszakája|Szent Bertalan-éji vérengzés]]ben. Házasságot tervezett a nála jóval idősebb [[I. Erzsébet angol királynő]]vel, hogy megszerezze Anglia trónját, de a királynő nem élt a lehetőséggel.<ref name=pallas>Pallas, i. h.</ref>
 
=== Lengyel királysága ===
 
=== A három Henrik háborúja ===
A gyermektelen királynak [[1584]]. [[június 10.|június 10-én]] elhunyt az öccse, a trónörökös [[Ferenc alençoni herceg]], ezzel viszont a Valois-ház kihalása vált valószínűvé. A megbuktatásától tartó király [[IV. Henrik francia király|Navarrai Henrik]]kel, a hugenották vezérével bocsátkozott alkudozásokba: megígérte, hogy a katolizálásért cserébe trónörökösnek ismeri el Navarrai Henriket. A Guise-ek, amikor értesültek az eseményekről, háborút robbantottak ki (''„[[három Henrik háborúja]]”''). A megrémült, és átokkal fenyegetett király [[1585]]. [[július 7.|július 7-én]] [[Nemours]]-ban visszatért a Ligához, és a Liga parancsára a hugenottákat ismét számkivetésre és birtokvesztésre ítélte. [[1588]] [[január]]jában a Liga fejei [[ultimátum]]ot terjesztettek Henrik elé, melyben követelték az [[inkvizíció]] behozatalát Franciaországba az eretnekség kiirtására; illetve a Ligának való feltétetlen engedelmeskedést. A király tőle szokatlan határozottsággal visszautasította a követeléseket, és a saját védelmére 4000 svájci [[zsoldos]]t csoportosított [[Párizs]]ban. Ekkor következett be az úgynevezett ''„[[torlaszok napja]]”'' ([[május 12.]]): a Liga és a fellázított tömeg a [[LouverLouvre]]-ban ostrom alá fogta a királyt, aki csak nagy nehezen tudott [[Chartres]]-ba menekülni. A diadalittas Liga ezt követően Bourbon bíborost jelölte ki királlyá, [[I. Henrik guise-i herceg|Guise Henrik]] pedig a kormányzói méltóságot öltötte magára. Henrik királyt a határozatok aláírására kényszerítették, majd esküt kellett tennie [[Blois]]-ban vállalásai megtartásáról. A király mindenbe belement, ráadásul engedélyt adott a Ligának az eretnekek elleni irtó háborúra.<ref name=pallas/>
 
=== Guise Henrik és III. Henrik meggyilkolása ===
A király nem tudta elviselni a megaláztatását, és [[december 23.|december 23-án]] testőrei által a királyi lak előszobájában meggyilkoltatta Guise Henriket, másnap pedig [[I. Louis de Guise reimsi érsek|Guise Lajos bíboros]]t ölette meg börtönében. Ekkor a Liga élére a harmadik Guise herceg, [[Charles de Mayenne]] állt, valamint az ország több városa ([[Párizs|Párizzsal]] az élén) fellázadt az esküszegő uralkodó ellen. Henrik először [[Tours]]-ba menekült, majd [[1589]]. [[április 3.|április 3]]-án Navarrai Henrik védelme alá helyezte magát: tettéért a [[Pápa_(egyházfő)|pápa]] átokkal sújtotta. A két Henrik ekkor a lázongó Párizshoz ment, ahol a fanatizált lakosság heves harcra készült. Mialatt folyt Párizs ostroma, [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] egy [[Jacques Clément]] nevű [[domonkos-rend]]i szerzetes egy tőrrel megsebesítette a királyt.<ref name=pallas/> Bár az őrök szinte azonnal lerohanták Clémentet, Henrik életét már nem lehetett megmenteni: a következő nap belehalt a sérüléseibe – de csakelőtte miutánmég utódjának jelölte ki [[IV. Henrik francia király|Navarrai Henriket]]. A szerzetest büntetésképpen felnégyelték és utána elégették.<ref>http://www.ng.hu/Civilizacio/2006/08/III_Henrik_gyilkossag_aldozatava_valt</ref>
 
== Családfa ==