„Chotek Zsófia” változatai közötti eltérés

Zsófia hercegnőnek, bár a császári trón örökösének felesége volt, számos megalázó intézkedést kellett elviselnie. Senki sem nevezhette vagy szólíthatta őt ''a jövendő császárnénak („die künftige Kaiserin-Gemahlin”)'', csupán ''a jövendő császár felesége („die Gemahlin des künftigen Kaisers”),'' vagy a ''császári és királyi feleség'' ''(kaiserliche und königliche Gemahlin)'' címet használhatta. A uralkodó család tagjai minden alkalommal másodosztályú személyként kezelték. Színházi előadásokon nem foglalhatott helyet a császári díszpáholyban ''(Hofloge),'' díszszemléken nem utazhatott férje, a trónörökös hintajában. Egy idő után ezek az eljárások már nagyon zavarták a szigorú császári udvari protokollt. A helyzet enyhítésére Ferenc József [[1909]]-ben megadta Zsófiának az uralkodó család nőtagjait megillető hercegnő ''(Herzogin von Hohenberg)'' címet, és az ezzel kijáró ''Fenség („Hoheit”)'' megszólítás jogát. A császári család tagjai közül csak [[Stefánia belga királyi hercegnő|Stefánia koronahercegné]] ([[1864]]–[[1945]]), [[Habsburg–Lotaringiai Rudolf főherceg|Rudolf koronaherceg]] özvegye állt melléjük, aki [[1900]] óta-tól [[Lónyay Elemér]] magyar gróf felesége volt, és gyakran meghívta a trónörökös házaspárt az [[oroszvár]]i Lónyai-kastélyba (ma: [[Rusovce]], [[Szlovákia]]).