„Csesznek” változatai közötti eltérés

41 bájt hozzáadva ,  14 évvel ezelőtt
némi forma (még kell rajt dolgozni)
(Csesznek község Veszprém megyében, a Bakony hegységben. lakóinak száma 800 fő. a község határában találhatók Csesznek várának romjai.)
 
(némi forma (még kell rajt dolgozni))
''Csesznek'' község [[Veszprém megye|Veszprém megyében]], a Bakony hegységben. lakóinak száma 800 fő. aA község határában találhatók Csesznek várának romjai.
 
A település nevetelepülést a [[13. századbanszázad]]ból Cezneycránk névenmaradt fordulforrások előemlítik először, Cezneyc néven. Később Csesztnök, Cseszneg(h) néven is ismert. Magyarország helységeinek [[1773]]-ban készült hivatalos összeírása Cseszneg néven említi, Pesty Frigyes [[1864]]. évi kéziratos helynévgyűjteménye a községet Csesznek, a mellette lévő várromot Csesznegnek nevezi. A név a szláv čestnik, királyi hivatalt viselő személy jelentésű köznévből származik.
 
==A vár'''Bold text'''==
 
A várat 1263 körül építtette a Bána nemzetségből származó Jakab trencséni főispán, IV. Béla király kardhordozója. Tőle származik a Szentkáthai és Milványi Csesznegi család. A Csesznegiek a 14. század elején eladták a Csákoknak, tőlük váltotta magához 1326-ban Károly Róbert. 1392-ig királyi vár maradt, mikor Zsigmond elcserélte a Garaiakkal a Macsói Bánságért. A Garai család jelentős mértékben bővítette a várat. A Garai család férfi ága 1482-ben halt ki.
A vár jelenleg vonzó kulturális programok, várjátékok színhelye.
 
'''==A falu'''==
 
A várbirtokhoz tartozó falut először 1372-ben említik. Később Vámhegy néven volt ismert. 1683-ban, amikor Kara Musztafa nagyvezír hadai teljesen elpusztíották a falut, melyet önálló jobbágyfaluként csak a 18. század derekán szerveztek újra. A település lakói a 16. században áttértek a protestáns hitre, a 18. századi betelepülők jórészt katolikusok voltak. jelenleg református és katolikus templom áll a hívek rendelkezésére.
Névtelen felhasználó