„Electrecord” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bedolgozva a Lemezkiadás (romániai Magyar) cikkből |
|||
47. sor:
Az [[államosítás]] (1948) után kezdett magyar [[Könnyűzene|könnyű]]- és [[népzene]]i lemezeket is kiadni. Külön nemzetiségi szerkesztősége nem volt, de gyümölcsöző együttműködést alakított ki magyar művelődési szervekkel és szakemberekkel, elsőként a ''[[Román Rádió]]'' [[kolozsvár]]i és [[marosvásárhely]]i stúdiójával s azok zenei és irodalmi szerkesztőivel, [[Porzsolt Viktor]]ral, [[Muzsnay Magda|Muzsnay Magdával]] és [[Borbély Zoltán]]nal, akik sok magyar lemez [[hang]]felvételét gondozták. Az [[Óvoda|óvodásoknak]] és kisiskolásoknak szánt irodalmi lemezeket a bukaresti tankönyvkiadó munkatársa, [[Rózsa Mária]] szerkesztette, s tevékeny részt vett a legkülönbözőbb természetű magyar lemezek szerkesztésében [[Reinhart Erzsébet]], a Művelődési és Szocialista Nevelési Tanács nemzetiségi irodájának munkatársa mint a cég dolgozói tanácsának tagja.
Az Electrecord [[magyar nyelv|magyar]] [[népdal]]lemezeit a kritika hosszú ideig nem méltatta figyelemre, vagy "kommersz" jelzővel illette, mert a népdalt nótával keverve, többnyire stílusidegen előadásban terjesztették. Magyar könnyűzenében is sokáig a szórakoztató közhely jellemezte a repertoárt. 1972-ben [[A Hét (folyóirat, 1970–)|A Hét]] széles körű közvélemény-kutatást végzett a [[Romániai magyarok|magyar]] [[nemzetiség]]i lemezigények fölmérésére, s ezt követően az Electrecord készséggel vállalta az igények kielégítését. Részben e "lemezakció" sikerének tulajdonítható az 1973-as termésben tapasztalt mennyiségi és minőségi előrelépés. A [[Maros Népi Együttes]] számára [[Birtalan József]], [[Csíky Boldizsár]], [[Márkos Albert (zeneszerző)|Márkos Albert]], [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]], [[Winkler Albert (zeneszerző)|Winkler Albert]], [[Zoltán Aladár]] feldolgozta formában szólaltatja meg anyagát, többek közt Cseh Judit, Gagyi Réka, Győri Klára, Juhász Ilona, Kelemen Tekla, Kerestély László, Kovács András, Mezei Erzsébet, Nemes Sándor, Panek Kati, Rácz Béla, Rácz Udvari Magda, [[Selmeczi Marcella]], Tóth Erzsébet, Veress Árpád, Veress Zoltán interpretációjában. Halmágyi Gizella és Halmágyi Mihály önmagukat kísérve jelennek meg a ''Gyimesi lakodalmas'' c. lemezen. A népdalanyagból gyermek- és női karra feldolgozva is közöl egy lemeznyit a kiadó Birtalan József vezénylésével (''Énekeljünk, énekeljünk''). A [[tánc]]ház anyagából is válogathat a lemezgyűjtő. [[Elekes Emőke]], [[Kelemen László (zeneszerző)|Kelemen László]], [[Kodoba Márton]], [[Papp István Gázsa]], [[Sipos Zoltán]], [[Szalay Zoltán (zeneszerző)|Szalay Zoltán]], [[Szép Gyula]], [[Szőts Dániel]], valamint a Barozda, Bodzafa, Búgócsiga, Camerata Transylvanica, Garabonciás, Ördögszekér, Regösök s a Venyige elnevezésű együttesek előadásából ismerjük meg [[Gagy]], [[Kalotaszeg]], [[Kis-Küküllő]], [[Korond]], [[Magyarszovát]], [[Mezőség]], [[Ördöngösfüzes]], [[Szék (település)|Szék]], [[Székelyszenterzsébet|Szenterzsébet]], [[Székelyudvarhely|Udvarhely]], [[Válaszút]] és más tájak-helységek népzenéjét-néptáncát. Ezekből a forrásokból merítettek a Maros-Együttes keretében előadott [[tánc]]feldolgozások is (így a ''Szivárvány havasán'').
1973 legsikeresebb, utóbb sorozatindítónak bizonyult lemezén, a többször is újra kiadott ''Fagyöngy''ön [[Illyés Kinga]] modern romániai magyar költészetet [[csángók|csángó]] népdalokkal és [[ballada|balladákkal]] társítva szólaltatott meg.
| |||