„Körösök” változatai közötti eltérés

1 152 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
A Körös név eredetéről
a (CheckWiki error (64) javítása)
(A Körös név eredetéről)
 
== Etimológia ==
A Körös folyó neve – [[Kiss Lajos (nyelvész)|Kiss Lajos]] szerint – valószínűleg nem magyar eredetű. Mai magyar nyelven ugyan értelmes szót alkot, de a korai magyar nyelvből nem magyarázható (ugyanis a 'körös-körül' kifejezés az egyetlen, melyben 'körös' alakban megtalálható a folyó mai neve, az pedig nyelvújítás-kori szóalkotás eredménye a 'körül' szóból). Szakértők szerint a folyót már ezen a néven ismerték meg a honfoglalók. A folyó neve így korábbról, valószínűleg [[II. Kurus perzsa király|II. Kurus]] perzsa király nevéből eredhetett; ő és utódai Kelet-Európától az [[Indus]]-völgyéig hatalmas birodalmat építettek ki, s Kurus nevét viseli számos város, hegy, és folyó, például a [[Kura]] folyó a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]]ban. Kurus király nevének jelentése: "a Naphoz hasonló". Perzsául a 'xor' egyébiránt 'nap', mely valószínűleg a magyar 'kör' perzsa jövevényszó eredete is, mivel a Nap az egyik legalapvetőbb példája a természetben megtalálható tökéletes köralakoknak. A folyó neve tehát körülbelül: 'napos'. Elképzelhető az is, hogy nevét a folyó nem Kurus idején, hanem jóval később kapta, amikor is egy, a kaukázusi Kura folyó környékéről bevándorolt-, vagy Kurus királyt tisztelő nép hozta azt magával.<ref>Kiss Lajos -(1980): ''Földrajzi nevek etimológiai szótára,''. Akadémiai Kiadó, (Budapest) 1980,. ISBN 963-05-2277-2</ref>
 
A fenti kinyilatkoztatással ellentétes [[Czuczor Gergely]] és [[Fogarasi János (nyelvész)|Fogarasi János]] álláspontja a Körösök elnevezésével kapcsolatban: „Folyóvizek nevei a Tiszántuli kerületben, melyek igen kanyargós folyásaiktól vették neveiket.”<ref>[http://osnyelv.hu/czuczor/keres.php Czucor Gergely és Fogarasi János (1865): ''A magyar nyelv szótára''. Harmadik kötet. Pest. (Körös (2) szócikk)]</ref>
 
A Körös elnevezés latin és görög nyelvhez hajlított alakja a népvándorlás idején bukkant fel: ''Gresia'' (Ravennai Névtelen Geográfus), ''Grisia'' ([[Iordanes]]), ''Kriszosz'' ([[VII. Kónsztantinosz bizánci császár]]). [[Kniezsa István]] szerint e név egy régi, talán még a római idők előtti ''Krisus'' szóalak fejleménye. Az átadó nyelv pedig szerinte a szláv volt.<ref>[http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf8457.pdf Kniezsa István (1943): Erdély víznevei. ''Az Erdélyi Tudományos Intézet évkönyve 1942'': 27–73.]</ref>
 
== Fehér-Körös ==
 
'''A Sebes-Körös völgyének látványosságai:'''
* A [[Rév (település)|körösrév]]i [[Zichy-barlang]] (cseppkőbarlang)
* A [[nagyváradi vár]]
* [[Vársonkolyos]] karsztforrása
A mesterségesen kialakított '''Kis-Körös-főcsatorna''' Nagyvárad mellől indul. [[Nagykereki]] mellett lépi át az országhatárt, majd [[Bojt]], a [[Gűrűsszegi víztározó]] és [[Váncsod]] érintése után folyik a [[Berettyó]]ba. Teljes hossza 37&nbsp;km, a magyarországi szakasza 10,8&nbsp;km. Tiszta vizű, időszakos folyású, sportolásra kevésbé alkalmas. A belvizek elvezetésére és öntözésre használják. <br />
Az élővilága gazdag, található benne [[csuka]], [[sügér]], [[fekete törpeharcsa]], domolykó, [[küsz]], [[karikakeszeg]], [[compó]], [[fenékjáró küllő]], [[szivárványos ökle]], [[réti csík]] és [[vágó csík]] is.
 
== Hivatkozások ==
{{Hivatkozások}}
 
== Források ==
* [http://real.mtak.hu/23860/1/27_60_1_PB_u.pdf Belvízcsatorna-rekonstrukciós munkálatok hatásainak térinformatikai elemzése síkvidéki mintaterületen] (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
<!--{{ai|Ronastudor}}-->
 
== További információk ==
* [http://www.koros.lap.hu Körös.lap.hu] – Linkgyűjtemény