„Római provinciák” változatai közötti eltérés

kékít
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 91.83.220.44 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére)
(kékít)
 
== A provinciák felosztása kinevezés szerint ==
A provinciákat általában [[római szenátorok|szenátori rangú]] politikusok kormányozták, többnyire volt [[consul]]ok vagy [[praetor]]ok. Ennek alapján volt egy-egy provincia proconsuli vagy propraetori. [[Egyiptom]], amelyet [[VII. Kleopátra|Kleopátra]] halála után [[CaiusAugustus Octavianusrómai Caesar Augustuscsászár|Augustus]] foglalt el, kivétellé vált: alacsonyabb státuszú, [[lovagrendi]] helytartókat kapott, talán hogy ezzel is kisebb legyen a szenátorok ambíciója a gazdag provincia irányítására.
 
A [[Római Köztársaság]] idején a provinciák helytartóit egy évre nevezték ki. Az év elején sorshúzással vagy kinevezéssel osztották ki a provinciákat a helytartói hivatalra várakozók közt. A problémás provinciákat rendszerint volt konzulok kapták, akik már nagy tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeztek. A [[római légió|légiók]] elosztása szintén attól függött, milyen veszélyek fenyegették a provinciát. Például i. sz. [[14]]-ben [[Lusitania (római provincia)|Lusitania]] nem rendelkezett állandó légióval, [[Germania Inferior]] viszont, mivel a rajnai határvidék mindig veszélyes volt, négy állandó légiót is kapott.
A provinciák száma és mérete a római belpolitika függvényében változott. A császárság idején a nagy, vagy nagyszámú sereggel ellátott provinciákat – mint például [[Pannonia (provincia)|Pannonia]] és [[Moesia]] – kisebb provinciákra osztották. Így érték el, hogy az egyes helytartók ne tegyenek szert túl nagy hatalomra, ami esetleg már a császári rang iránt is felkelthette volna az étvágyukat.
 
Amikor létrejött a polgárháborúk időszakát lezáró [[principátus]], [[CaiusAugustus Octavianusrómai Caesar Augustuscsászár|Augustus]] magának tartotta fenn a jogot, hogy számos provinciában ő maga gyakorolja a katonai és adminisztratív főhatalmat. Ezt az intézményt utódai is megtartották, így a stratégiailag létfontosságú tartományok, általában a birodalom sokat támadott határainál, császári provinciák lettek. A többiek szenátori provinciák maradtak, amelyekbe a [[Senatus|Szenátus]] maga nevezhetett ki helytartót.
 
== A Köztársaság provinciái ==
* [[i. e. 241|Kr. e. 241]] [[Sicilia (római provincia)|Sicilia]], propraetori
* [[i. e. 231|Kr. e. 231]] [[Corsica és Sardinia (római provincia)|Corsica et Sardinia]], propraetori
* [[i. e. 197|Kr. e. 197]] [[Hispania Terraconensis|Hispania Citerior]] és [[Hispania Ulterior]], propraetori provinciák
* [[i. e. 146|Kr. e. 146]] [[Macedonia (római provincia)|Macedonia]]-[[Achaea (provincia)|Achaea]], propraetori provincia
* [[i. e. 146|Kr. e. 146]] [[Africa proconsularis]], proconsuli
* [[i. e. 129|Kr. e. 129]] [[Asia (római provincia)|Asia]], proconsuli
* [[i. e. 120|Kr. e. 120]] [[Gallia Transalpina]] (később [[Gallia Narbonensis]]), propraetori
* [[i. e. 81|Kr. e. 81]] [[Gallia Cisalpina]], propraetori
* [[i. e. 74|Kr. e. 74]] [[Bithünia|Bithynia]], propraetori
* [[i. e. 74|Kr. e. 74]] [[Cyrenaica]] és [[Crete|Creta]], propraetori
* [[i. e. 64|Kr. e. 64]] [[Kilikia|Cilicia]] és [[Cyprus]], propraetori
* [[i. e. 64|Kr. e. 64]] [[Syria (római provincia)|Syria]], propraetori
* [[i. e. 33|Kr. e. 33]] [[Illyricum (római provincia)|Illyricum]], propraetori
* [[i. e. 30|Kr. e. 30]] [[Aegyptus (római provincia)|Aegyptus]] (Egyiptom), propraetori provincia, amely egy speciális rangú helytartót kapott ([[Praefectus aegypti]])
 
== Római provinciák Kr. u. 120-ban ==
== Közigazgatási reformok a 4. században ==
 
[[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] császár radikális reformot vezetett be, létrehozva a [[tetrarchia]]ként ismert rendszert. A birodalom nyugati és keleti felét egy-egy [[augustus (cím)|augustus]] vezette, és mindkettőjüknek alárendeltek egy-egy [[caesar (cím)|caesart]]. Mind a négy hivatalnok, vagy inkább uralkodó a birodalom egy-egy negyedét kapta. Diocletianus ezen kívül bevezette a provinciák felett álló új közigazgatási egységet, a ''dioecesis''t. A birodalmat 12 ''[[dioecesis]]''-re osztotta, amelyek mindegyikéhez több provincia is tartozott. A ''dioecesis'' élén a ''[[vicarius]]'' állt. Diocletianus császár ezzel egyidőben a provinciák számát is megnövelte, az addigi 46 provinciából 85 kisebb provinciát alakított ki.
 
A diocletianusi négyesfogat nem sokáig maradt fenn, hiszen a caesari hivatal hamar megszűnt, a többi reform azonban tartósnak bizonyult. [[I. Constantinus római császár|I. Constantinus]] (Nagy Konstantin) [[318]]-ban bevezette a provinciák fölött álló három nagyobb közigazgatási egységet ''(praefectura praetorio),'' amelyeket a ''[[praefectus praetorio]]'' vezetett. Ezek a következők voltak: