Főmenü megnyitása

Módosítások

a
kékít
== Etimológia ==
A ''Lusitania'' szó eredete nem tisztázott. Talán [[kelta]] eredetű: ''Lus'' és ''Tanus'', „Lusus törzse”. Mások szerint annyit jelent: „a fény városa”.
[[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] és [[Marcus Terentius Varro|Varro]] (Plinius idézi) úgy spekulálnak, hogy a szó római eredetű. Plinius írja (Plin.nat. 3,8): ''lusum enim liberi patris aut lyssam cum eo bacchantium nomen dedisse lusitaniae et pana praefectum eius universae''. Azaz a szó a latin ''lusus''-ból ered, ami [[Bacchus]] istenhez köthető, illetve a ''lyssa'' szó a [[bacchánsok]]hoz, és hogy [[Pan]] a tartomány kormányzója. ''Lusus'' játékként fordítható, ''lyssa'' pedig kölcsönzés az ''őrjöngés'', ''mámor'' jelentésű görög λυσσα szóból. ''Lusust'' és ''Lyssát'' Bacchus társaiként meg is személyesítették. [[Luís de Camões]] ''[[Os Lusíadas]]'' (LusiadakLusiádák) című költeménye Lusust Lusitania alapítójaként szerepelteti.
 
== Luzitánok ==
 
Az [[indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai]] [[luzitánok]] az [[Alpok]]ból jöhettek, és a [[i. e. 6. század|Kr. e. 6. század]]ban népesíthették be a régiót, de a történészek nem tudnak bizonyosat eredetükről. Először [[Livius]] említi őket [[i. e. 218|Kr. e. 218]]-ban, a [[II.második pun háború]] során [[Karthágó]] zsoldosaiként. [[Kr. e. 194]]-ben Róma ellen harcoltak a [[keltibérek]] szövetségeseiként.
[[Kr. e. 179]]-ben [[Lucius Postumius Albinus]] [[praetor]] a luzitánok ellen aratott győzelmét ünnepelte, de [[Kr. e. 155]]-ben [[Punicus]] (talán egy karthágói hadvezér), majd később [[Cesarus]] vezérletével a luzitánok [[Gibraltár]]ig hatoltak. Itt legyőzte őket [[Lucius Mummius]] praetor.
 
[[i. e. 179|Kr. e. 179]]-ben [[Lucius Postumius Albinus]] [[praetor]] a luzitánok ellen aratott győzelmét ünnepelte, de [[i. e. 155|Kr. e. 155]]-ben [[Punicus]] (talán egy karthágói hadvezér), majd később [[Cesarus]] vezérletével a luzitánok [[Gibraltár]]ig hatoltak. Itt legyőzte őket [[Lucius Mummius]] praetor.
[[Kr. e. 151]]-ben [[Servius Sulpicius Galba (Kr. e. 144)|Servius Sulpicius Galba]] praetor cselből fegyverszünetet kötött velük, de miközben a luzitánok ezt ünnepelték, lemészároltatta őket, egy részüket pedig rabszolgának adatta el. Ez vezetett [[Viriathus]] felkeléséhez, a lázadó vezért azonban a rómaiak megölették. [[Kr. e. 139]]-ben [[Decimus Junius Brutus]] [[proconsul]], illetve [[Kr. e. 113]]-ban [[Caius Marius (i. e. 107)|Marius]] újabb győzelmet arattak felettük, de a luzitánok gerillaháborút indítottak. Később csatlakoztak a lázadó [[Quintus Sertorius]]hoz. Végül [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] győzte le őket.
 
[[i. e. 151|Kr. e. 151]]-ben [[Servius Sulpicius Galba (Kr. e. 144)|Servius Sulpicius Galba]] praetor cselből fegyverszünetet kötött velük, de miközben a luzitánok ezt ünnepelték, lemészároltatta őket, egy részüket pedig rabszolgának adatta el. Ez vezetett [[Viriathus]] felkeléséhez, a lázadó vezért azonban a rómaiak megölették. [[i. e. 139|Kr. e. 139]]-ben [[Decimus Junius Brutus]] [[proconsul]], illetve [[i. e. 113|Kr. e. 113]]-ban [[Caius Marius (i. e. 107)|Marius]] újabb győzelmet arattak felettük, de a luzitánok gerillaháborút indítottak. Később csatlakoztak a lázadó [[Quintus Sertorius]]hoz. Végül [[CaiusAugustus Octavianusrómai Caesar Augustuscsászár|Augustus]] győzte le őket.
 
== A római provincia ==
Lusitaniával (és Asturiával, illetve Gallaeciával), a rómaiak befejezték az [[Ibériai-félsziget]] meghódítását. [[Kr. e. 25]] és [[Kr. e. 20]] között [[CaiusAugustus Octavianusrómai Caesar Augustuscsászár|Augustus]] császár [[Hispania Tarraconensis]], [[Hispania Baetica]] és ''Lusitania'' provinciákra osztotta fel a félszigetet. Lusitania eredetileg a félsziget északnyugati részét, Asturia és Gallaecia (a mai [[Asztúria]] és [[Galicia]]) területeit is tartalmazta, de ezeket később az új Tarraconensis provincia kapta, az eredeti Lusitania provinciát pedig ''Lusitania et Vettones'' névre keresztelték. Ezután északi határa a Durius - ma spanyolul [[Duero]], portugálul Douro mentén futott, keleti határa pedig Salmantica, ma Salamanca és Caesarobriga, ma Talavera de la Reina városokon keresztül az Onuba, ma ([[Odiel]]) folyóig ért.
 
Lusitania fővárosa [[Augusta Emerita]] volt (ma [[Mérida (Spanyolország)|Mérida]]).