Főmenü megnyitása

Módosítások

format
[[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] a gall háborúról szóló művében leírta, hogy a hódítás ideje alatt (i. e. 58 - 51) Gallia három részből állt, amelyeket az ''[[Aquitani]]'', a ''Galli'' (akik magukat ''Celtae''-nak hívták) és a ''Belgae'' törzsek foglaltak el. Mindegyik törzsnek megvoltak a maga szokásai, törvényei és saját nyelve. Caesar megjegyezte, hogy a Belgae volt a legkevésbé kelta törzs, ez állt a legmesszebb a római civilizáció befolyásától és a legközelebb a germán törzsekhez. A három törzs közül ezek harcoltak a legjobban a rómaiak ellen, amit Caesar annak tulajdonított, hogy „kereskedők ritkán lépnek kapcsolatba velük, ezért nem használnak az akaratot elgyengítő luxuscikkeket”.<ref>[[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]], ''[[Commentarii de bello Gallico]]'', [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 1#1|1.1]]</ref>
 
A Belgae mindenesetre a kelta kultúra részesei voltak, bár nyelvük némileg különbözött azoktől és átmenetet képviselt a kelták és a germán nyelvcsaládok között. Caesar forrásai arról tájékoztatták, hogy a „a Belgae nagy része a germánoktól származik, és miután átkeltek a Rajna folyón, szívesen telepedtek le a termékeny vidéken.<ref name="dbg2.4">Julius Caesar, ''Commentarii de bello Gallico'' [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 2#4|2.4]]</ref> Egy kelta beszámoló szerint „az északi Belgae törzsek a germánoktól erednek”. Caesar megjegyzi még, hogy a Rajna folyásától nyugatra élő germán törzsek a Belgae szövetségesei voltak,<ref>Julius Caesar, ''Commentarii de bello Gallico'' [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 2#3|2.3]]</ref> és felsorolja ezeket a törzseket: [[eburonok|Eburones]], [[condrusok|Condrusi]], [[Caerosi]] és [[paemanok|Paemani]].<ref name="dbg2.4" /> A történész [[Publius Cornelius Tacitus|Tacitus]] feljegyezte, hogy a [[nerviusok|Nervii]] és a [[Treveri]] törzsek szintén germán származásúnak vallották magukat annak ellenére, hogy Gallia területén éltek.<ref>[[Publius Cornelius Tacitus|Tacitus]], ''[[Germania (book)|Germania]]'' [[s:Germania#XXVIII|28]]</ref>
 
A fentiek ellenére a letöbb Belgae törzs és személy neve, mint például [[Ambiorix]], aki az [[eburonok|Eburones]] törzs vezetője volt, egyértelműen gall származású vagy gall befolyást mutat. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a Belgae törzsek csak hivatalos és ceremoniális címeket vettek át a kelta Galliából, mint például a generális, amely francia származású cím.
 
Sajnálatos módon a rómaiakat nem érdekelte, ezért nem is voltak pontosak az észak-galliai népek [[néprajz|etnográfiájában]], ezért ennél pontosabb információ nem maradt fenn. A gall népeket a germán törzsektől elválasztó határ feltehetően a mai Belgium területén keresztül húzódott.
 
A középkori ''[[Gesta Treverorum]]'' krónikában, amelyet a [[Trier]] városában élő szerzetesek állítottak össze, az szerepel, hogy a Belgae törzs [[Trebata]] leszármazottai voltak, aki a legenda szerint Trier városát alapította.
*[[Caerosi]] (germán)
*[[Caleti]] (gall)
*[[CondrusiCondrusok]] (germán)
*[[Eburonok]] (germán)
*[[Menapii]] (germán)
I. e. 53-ban az Eburones törzs, [[Ambiorix]] vezetésével, fellázadt a római uralom ellen és csatlakozott hozzájuk a Nervii, Menapii és Morini. A felkelés kezdetben eredményes volt, sikerült 15 római cohorst megsemmisíteni, de Caesar személyes beavatkozásával a felkelést leverték és az Eburones törzset kiirtották. A maradék Belgae törzsek i. e. 52-ben [[Vercingetorix]] oldalán vettek részt a gall felkelésben.
 
A gallok leigázása után Caesar a korábban három részre osztott területet, a Belgae, Celtae és Aquitani törzseket egyetlen hatalmas római provinciába (''Gallia Comata'', "hosszúhajú„hosszúhajú gall"gall”) egyesítette. A tartomány kormányzása, nem utolsósorban mérete miatt, igen nehézkes volt és [[CaiusAugustus Octavianusrómai Caesar Augustuscsászár|Augustus Caesar]] újjászervezte azt a hagyományos határok mentén. A kialakult római [[Gallia Belgica]] provinciát keleten a Rajna folyása határolta, és az Északi-tengertől egészen a [[Konstanzi-tó]]ig terjedt ''(Lacus Brigantinus),'' magában foglalva a mai Svájc nyugati részeit is. A provincia fővárosa Remi városa lett (a mai [[Reims]]).
[[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] csaszár uralkodása során a provinciát két részre osztották: ''Belgica Prima'' (fővárosa Augusta Trevirorum [[Trier]]) és ''Belgica Secunda'' (fővárosa Reims). Mindkét provincia a galliai püspökség része volt.
 
==A Belgae Gallián kívül==
[[Fájl:England Celtic tribes - South.png|220px|bélyegkép|Kelta törzsek Dél-Angliában]]
 
A Belgae áthajóztak a La Manche csatornán, amiről Caesar is említést tesz.<ref>Julius Caesar, ''Commentarii de bello Gallico'' [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 2#4|2.4]], [[s:Commentaries on the Gallic War/Book 5#12|5.2]]</ref> Eszerint előbb csak rablóportyára indultak, majd később letelepedtek a szigeten.
 
Az [[Ambiani]] törzs által használt nagyszámú, az i. e. 2. szd-ból származó pénzérmét tártak fel Dél-Angliában. Caesar hódításai után nem sokkal a [[Suessiones]] törzs egyik fejedelme, [[Diviciacus (Suessiones)|Diviciacus]], nemcsak a Belgae egyik legnagyobb hatalmú uralkodója lett, hanem hatalma kiterjed Anglia egy részére is. Az [[atrebatesek|Atrebates]] törzshöz tartozó [[Commius]], Caesar korábbi szövetségese, Angliába menekült, miután részt vett Vercingetorix felkelésében és vagy csatlakozott, vagy megalapította saját törzsének angliai csoportját. Britannia római hódításának idejére számos délkelet-angliai törzs vagy a Belgae-től származott vagy pedig Belgae származású uralkodói voltak. A [[Britannia (provincia)|Britannia római provincia]] későbbi közigazgatási egységei ''([[civitas]])'' egy a Belgae nevet viselte, és ide tartozott Magnus Portus ([[Portsmouth]]) valamint Venta Belgarum ([[Winchester (Nagy-Britannia)|Winchester]] városa.<ref>[[Sheppard Frere]], ''Britannia: a History of Roman Britain'', third edition, Pimlico, 1987; John Creighton, ''Coins and power in Late Iron Age Britain'', Cambridge University Press, 2000</ref>
 
Elképzelhető, hogy a Belgae egy része Írországba menekült és ott települt le, amely a történelmi [[Builg]] és a legendákban szereplő [[Fir Bolg]] támasz alá.<ref>[[T. F. O'Rahilly]] (1946), ''Early Irish History and Mythology'', Dublin Institute for Advanced Studies, 1946</ref>
==Az elnevezés eredete==
 
A Belgae név az elő-kelta ''*belo''-ból ered, amely „fényes”-et jelentés és rokonságban áll az angol "bale"„bale” (ragyogó, fényes), az ó-angol ''bael'', a litván ''baltas'' (fehér, ragyogó), és a szláv nyelvekben használt ''belo/bilo/bjelo/…'' (fehér) szavakkal. A gall "[[Belenos]]" ("Fényességes"„Fényességes”) és "[[Belisama]]" neve is erről a tőről származik.
 
A Belgae elnevezés eredete a másik feltételezés szerint az indo-európai ''*bel'', amely kerek, felfújt tárgyat jelent (ld. az angol ''ball''), vagy átvitt értelemben „kör, had, szövetség; és a gall ''-*ga'', amely harcost jelent. A Belgae ebben az értelemben a „szövetség tagja, harcosa” lenne. Az utóbbi értelmezés mindenesetre illik a [[Caius Iulius Caesar|Caesar]] által adott leíráshoz a Belgae és a gall törzsek viszonyáról.
 
== Jegyzetek ==