|
Trója ma [[Törökország]]ban az [[anatólia]]i Hisszarlikban (Hisarlık), [[Çanakkale (tartomány)|Çanakkale tartományban]] található, délnyugatra a [[Dardanellák]]tól, az Ida hegy lábánál. Török neve ''Truva''.
Később Trója helyén egy új '''Ilium'''-ot alapított [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] [[római császár]]. A város egészen [[Konstantinápoly]] alapításáig virágzott, majd a [[Bizánci Birodalom|bizánci]] időkben lassú hanyatlásnak indult.
Az [[1870-es évek]]ben a [[Németország|német]] amatőr [[régészet|régész]], [[Heinrich Schliemann]] kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, valamint a későbbi kutatások fel is borították a Schliemann által felállított rendszerezést. Egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a<ref>Trója VII/a – az ásatásokon hetedik szint korábbi felén talált város maradványai</ref> lehetett Homérosz Trójája. Bár ezt a nézetet nem minden szakember osztja, vannak olyan feltételezések, melyek szerint Trója VI-ot [[Vilusza|Wilušának]] is nevezték, amelyet [[hettiták|hettita]] szövegek említenek. Az ''Ilion'' nevet a ''Wilion''-ból ([[Kur (mitológia)|KUR]] <sup>[[Uru|URU]]</sup>''ú-i-lu-ši-ya''<ref>más előforduló alakok: KUR <sup>URU</sup>''ú-i-lu-uš-ya'', KUR <sup>URU</sup>''ú-i-lu-uš'', KUR <sup>URU</sup>''ú-i-lu'', <sup>URU</sup>''ú-i-lu-ša'', KUR <sup>URU</sup>''wi<sub>5</sub>-lu-ši-ya''</ref>, Wiluša → Wilwia → Ília-) származtatják (melyet [[digamma|digammával]] írtak), s a digamma kopott volna le idővel a különböző nyelvjárásokban, nyelvi változások során. Ezt a teóriát az ún. [[Alakszandusz-szerződés|Alakšandu szerződés]]<ref>[[II. Muvatallisz hettita király|II. Muwatalli]] hettita nagykirály és [[Alakszandusz|Alakšanduš]], Wiluša királya közötti szerződés</ref> ([[i. e. 13. század]]), egy írnoki pecsét [[luvi nyelv]]en és nevek, szokások<ref>Apolló tisztelete, mely eleve Kis-Ázsiában gyökerezik, ugyanúgy megjelenik Trójában kősztéléken, mint más hettita városokban</ref> elemzése támaszthatja alá. Wiluša első ismert uralkodója [[Kukunnisz|Kukkunniš]] volt, ennek utódja pedig Alakšanduš, majd őt [[Valmusz|Walmuš]] követte.
Trója VIIb<sub>1</sub> (ca. i. e. 1120) és Trója VIIb<sub>2</sub> (ca. i. e. 1020) úgy tűnik, tűz martaléka lett.
Iliumot, az utolsó várost a területen rómaiak alapították [[CaiusAugustus Octavianusrómai Caesar Augustuscsászár|Augustus]] ideje alatt és fontos kereskedőváros volt [[Konstantinápoly]] megalapításáig a negyedik században. A [[Bizánci Birodalom|bizánci]] időkben a város hanyatlásnak indult, majd eltűnt a történelem színpadáról.
A kutatások mai állása szerint, amelynek egyik legtömörebb összefoglalása a BBC "In„In Search Of The Trojan War"War” című, hétrészes dokumentumfilmje, a késő bronzkori Trója "„[[Vilusza]]"” néven egy görögök, talán akhájok által lakott, független városállam volt, amelyet jó kereskedelmi kapcsolatok fűztek az [[i. e. 13. század]]tól kezdve az akkor hatalmának csúcspontján lévő [[Hettita Birodalom]]mal. Néhány, Boghazköyben[[Boğazkale|Boğazköyben]] kiásott, hettita és akkád nyelvű agyagtáblából tudjuk, hogy a Hettita Birodalom uralkodói Trójában még követséget is tartottak fenn. A trójai háború, lecsupaszítva a mai napig ismert történetet, valószínűleg nem volt más, mint egy, a mükénéi görögök (akhájok) által megszervezett ostromháború Trója ellen, melynek célja a trójai kereskedelmi hegemónia megtörése volt. Az "„[[Iliasz"]]”-ban közölt események annyiban igazak lehetnek, hogy a trójai ostromban feltehetően az akkori görög világ minden jelentős, a mükénéi uralkodócsaláddal szoros kapcsolatban álló városkirályság (Théba, Pülosz, Milétosz stb.) seregtesttel részt vett. A Boghazköyben talált, mintegy 26 000, legnagyobbrészt hettita nyelvű agyagtábla többsége azonban még nincs lefordítva, így elképzelhető, hogy a trójai háborúról, amely a HisharlikHisarlik dombon egymásra épült történeti rétegekből a "VIIa"„VIIa” sorszámú Tróját pusztította el, még újabb tényeket fogunk megtudni. Egy dolog biztos, a mai napig Berlinben, az Előázsiai Régészeti Múzeumban őrzött, hettita nyelvű agyagtábla, amely feltehetően Kr. e. 1210 és 1190 között készülhetett, hettita nyelven név szerint megemlíti [[Ahhijava|Aḫḫiyawa]] királyság uralkodóját, Atreuszt ([[Atriya]]), aki feltehetően nem más, mint a legendás görög király, Agamemnon édesapja, valamint Alexandrút ([[Alakszandusz]]?), aki pedig, nem más, mint a trójai városkirályság (hettita nyelven Willuša) uralkodójának fia, azaz [[Parisz]] királyfi, a mitológiában ismert [[spárta]]i [[Heléna]] elrablója. Az is elképzelhető, hogy a hettita agyagtáblákon megjelölt "Aḫḫiyawa" királyság, amely a hettita területekről nyugatra, a tengeren túl terült el, az akhájok által lakott [[Mükéné]]t jelenti.
Maga a "Trója"„Trója” név a [[hettiták|hettita]] forrásokban ''ta-ru-ú-i-ša'' vagy ''ta-ru-i-ša'' alakban fordul elő. A trójai etnikumot [[dardánok|dardán]] vagy [[lükök|lük]] népességnek tartják általában, de a hettita névváltozat nagyon hasonlít az [[etruszkok]]kal azonosított [[tengeri népek|tengeri nép]], a ''turusa'', görögül ''türszénosz'' törzsnévre. Ebből több következtetés is levonható, elsősorban az, hogy az etruszkok lehettek [[Vilusza]] dardán lakosságának egyik csoportja, akiket lakóhelyük után "trójaiaknak"„trójaiaknak” neveztek el. Ez mindenesetre összecseng a római [[latinok|latin]] eredetmítosszal, amely Trójából származtatja és [[Aineiasz|Aeneastól]] eredezteti [[Róma]] lakosságát.
== Ásatások ==
|
