„Porcos halak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
== Anatómia és élettan ==
=== A porcos halak kialakulása és elterjedése ===
A legrégebbi porcoshal mikrofosszíliák, fogas pikkelyek és olykor asd csigolya maradványok a késő [[ordovícium]]ból, mintegy 455 millió évvel ezelőttről származnak ([[Colorado]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]). Mivel a nyomfosszíliák nem értékelhetőek(nincs mihez viszonyítani), ezért megjelenésük és kialakulásuk története a távoli [[földtörténeti kor]]ok homályába vész. A legrégebbi cápa fosszília, illetve az első fogmaradványok Nyugat-Mongóliából és Szibériából (Tuva) kerültek elő a felső [[szilur]]ból, koruk mintegy 420 millió év ''(Mongolepis, Elegestolepis)''. A korai cápáknak, amelyek a korai [[devon (időszak)|devonban]] jelentek meg ''(Stethacanthus, Cladoselache)'' sima szélű többhegyű kladodonta foguk volt, amely csak a kisebb táplálék megragadására volt alkalmas. Az állkapcsuk nem volt előretolható, mint a mai cápáknak. A mellúszójuk széles legyezőszerű és domború, a porcos radiális úszósugarak osztatlanok és hosszúak voltak, ezért kevésbé voltak fordulékonyak, illetve ez az úszófelépítés csak a nagysebességű úszáshoz volt elegendő. A korai cápák között már megtalálhatóak a szinte kizárólag csak édesvízben élt kistestű Xenacanthidák ''(Xenacanthiformes)''. Ebbe a rendbe tartozik az ''Antarctilamna'', melynek fosszilis koponyamaradványa az alsó devonból származik (Seripona, Bolivia). A porcoshalak fejlődésében két nagy esemény volt: a devon időszak közepén (400 millió évvel ezelőtt), amikor a kötöttkopoltyús őscápák és a tömörfejűek (kimérák) elváltak, és a [[Jura (időszak)|jurában]] mikor a ráják és a mai "modern" cápák kialakultak (140 millió éve - ezek relatíve fiatal halcsoportok). A kimérák sohasem voltak alakgazdagok. Ma alig néhány fajuk él a mélyebb tengerekben. Ezzel szemben a cápák és ráják, ha messze el is maradnak a [[Teleostomi|valódi halak]] ''(Teleostomi)'' 31 168-at (2008) is túllépő fajszáma mögött, mégis rettegett ragadozó voltukból következő uralkodó szerepüket - különösen a meleg tengerekben - mindig biztosította nagy példányszámuk. A ma élő cápacsaládok, illetve cáparendek döntő többsége már a [[kréta (időszak)|krétában]] kialakult, így egy furcsa kettőség jellemzi a porcoshalakat. Volt olyan földtörténeti időszak ([[karbon]]), mikor egyszerre éltek a korai cápák a kezdetleges fejlődési fokon lévő mai "modern" cápákkal, kimérákkal és rájákkal, ez a kor volt a porcoshalak aranykora. A földtörténeti korokban több [[Kihalási esemény|tömeges fajkihalást]] is túléltek, például a [[Kréta–tercier kihalási esemény|kréta-harmadkor]], [[Késő devon kihalási esemény|devon]] és [[Perm–triász kihalási esemény|perm végi nagy kihalási hullámokat]]. A fosszilis porcos halaknak közel 3000 faja ismert és rendszerezett a szilurtól kezdve napjainkig. Ezért egy bizonyos ponton túl nem lehet a porcos halakat ''(Chondrichthyes)'' szétválasztani, amelyek összegségében egy monofiletikus kládot alkotnak (egy közös őstől származnak).
 
=== A vázrendszer és a mozgás ===