„Széchenyi István” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Revert to revision 18408489 dated 2017-02-02 18:58:59 by Farkasven using popups
24. sor:
== Gyermekkora ==
[[Kép:Ender Szechenyi 1818.jpg|balra|bélyegkép|Johann Ender vízfestménye az ifjú Széchenyiről 1818-ban]]
[[Bécs]]ben hulalalalala született [[1791]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]], a Herrengasse 5. sz. házban. A közeli Szent Mihály római katolikus plébániatemplomban keresztelték meg. A gróf Széchenyi család a legtehetősebb magyar főúri családok egyike. Édesapja, [[Széchényi Ferenc (politikus)|gróf Széchényi Ferenc]], a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] alapítója, édesanyja tolnai [[Festetics Julianna]] grófnő, gróf [[Festetics Pál (kamarai alelnök)|Festetics Pál]] lánya, aki első férje, Széchényi József [[1775]]. [[november 20.|november 20-án]] bekövetkezett halála után, [[1777]]. [[augusztus 17.|augusztus 17-én]] [[Pápa (egyházfő)|pápai]] engedéllyel annak testvéréhez, Ferenchez ment feleségül. A házasságukból hat gyermek született, közülük három fiú- és két leánygyermek érte el a felnőttkort, közülük István volt a legfiatalabb.<ref>[http://genealogy.euweb.cz/hung/szechenyi2.html#FJ A Széchenyi család]</ref>
 
Széchenyi István gyermekkorát [[Nagycenk]]en és Bécsben töltötte. Nevelését atyja irányelvei szerint [[Lunkányi János]] magántanító vállalta magára, egyes tantárgyak oktatását azonban külön szaktanárok végezték. Ezek között volt például [[Révai Miklós]], a magyar nyelvészet egyetemi tanára, aki kiemelkedő rajzkészséggel is rendelkezett, az építészetre tanította – a Franciaországból menekült – Antoine Poupar házi káplán pedig olasz és francia nyelvből adott neki órákat.
101. sor:
 
Széchenyi élete során – a kor arisztokrata szokásainak megfelelően – becsületbeli ügyben néhány alkalommal párbajozott, hol karddal, hol pisztollyal, de karcolásokkal megúszta. Úszni – ha nem is kiválóan – de tudott.<ref name=":6" /> A sportos testalkatú, ifjú huszárkapitány – a kor arisztokrata ifjaihoz hasonlóan – „parfümillatú szalonok­ban, szivarfüstös bordélyokban ismerte meg az érzé­ki gyönyöröket”.<ref>Lénárt Emese: Széchenyi botrányos szerelmei – A történelem titkai; 2009.12.23., [http://www.nlcafe.hu/ezvan/20091223/szechenyi_botranyos_szerelmei_-_a_tortenelem_titkai/ nlcafé.hu] [http://www.nlcafe.hu/ezvan/20091223/szechenyi_botranyos_szerelmei_-_a_tortenelem_titkai/]</ref> Huszonévesen, miközben környezete arisztokrata családjainak eladó lányait próbálták összehozni vele, már élénk és szenvedélyes szerelmi életet élt, főleg férjes asszonyoknak tette a szépet. Ebben az [[Széchényi Ferenc (politikus)|apja]] nyomdokába lépett, aki bátyja feleségét vette feleségül, bátyja halála után. István esetében kölcsönös szerelem lobbant bátyja, Pál felesége, a szép Caroline Meade grófnéval.<ref name=":2">L.Cs.: „Lesz-e valaha egyetlen boldog órám” – Széchenyi István élete Nagycenken és azon túl; nlcafe.hu [http://www.nlcafe.hu/utazas/20160120/nagycenki-kastely-es-szechenyi-szerelmei/]
</ref><ref>[http://www.haon.hu/szechenyi-szerelmei/2167245 Dr.Takács Imre: Széchenyi szerelmei, 2013.01.20. haon.hu]</ref> Beteljesült viszonyuk miatt komoly lelkiismeretfurdalás gyötörte.<ref name=":6" /> Később feleségül kérte Caroline húgát, Selinát, akinek anyja nem engedélyezte a házasságot. Ezután a 14 éves Henriette &nbsp;Liechtenstein hercegnőbe lett szerelmes, 1824-ben megkérte kezét, de – feltehetően híre alapján nem tartva őt elég komoly partnernek – kikosarazták. A kikosarazással már szinte egy időben újra egy férjes asszonynak, Hunyady Gabrielle grófnénak kezdett hevesen udvarolni. Ezalatt Selina férjhez ment, pár év múlva Caroline meghalt. ''„Túlélem-e Caroline elvesztését? Lesz-e valaha egyetlen boldog órám?”'' – írta naplójába. Rá egy évre Gabrielle is elhunyt. [[1824]]-ben találkozott először [[Seilern Crescence]] ([[1799]]–[[1875]]) osztrák grófnővel, [[Zichy Károly (főispán)|Zichy Károly]] gróf feleségével, kölcsönös vonzalom alakult ki közöttük. 11 éven át hevesen udvarolt a grófnőnek, udvarlása – melyről a férj is tudott – a bécsi társasági élet beszédtémája lett, kapcsolatuk azonban – a grófnőnek köszönhetően – plátói maradt. E szerelem, az imponálás szándéka nagy hatással volt Széchenyi közéleti tetteire. ''„Tudnod kell, hogy csak rád gondolok, lelkemet irántad való szerelmem tölti el, minden pillanatot néked szentelek, és ami jót csak kezdek, és teszek, mind a te Műved!”'' – írta Crescence-nek. A Tudományos Akadémia megalapítására tett emlékezetes felajánlásáról naplójában leírja: „''Az én eszemben az ő elcsábítása járt. Ő testileg ellenállt, de a lelkét magamévá tettem, mert ő az egész világon engem szeretett a legjobban. Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére, 24 szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékinek léptem föl a mágnástáblán, s 60 ezer forintot ajánlottam föl, hogy mire, azt igazában nem is tudom tisztán, de magyar nyelvészeti akadémia lett belőle.”''<ref name=":2" /> Széchenyi szenvedélyes udvarlását – és saját Széchenyi iránti érzelmeit – Crescence férje iránti tiszteletből állhatatosan alakította fennkölt, „lelki társi” barátság irányába egészen Zichy gróf 1835-es haláláig.<ref>Széchenyi szenvedélyes türelmetlenséggel ostromolja, Crescence így válaszol neki 1835. október 8-án:
 
''„...ó drága, kimondhatatlanul szeretett barátom! Csendesítse le felbolydult szívét, és bízzék legjobb barátnnőjében, aki bár maga is sokat szenved, de Önt soha nem akarja kínozni.”''