|
== A „valódi” marslakók ==
A köznapi gondolkodásban a „marslakó” szó, pont a marslakókról szóló rengeteg történet hatására, a földönkívüli értelmes élet szinonimájává vált. Ha pedig valamikor sikerül [[terraformálás|terraformálni]] a Marsot, a telepesek leszármazottjai joggal mondhatják majd magukat marslakóknak. A bolygó gyarmatosítására törekvő [[Mars Társaság]] (Mars Society) tagjai félig humorosan „száműzött marslakók”-nak nevezik magukat.
== Magyarok = marslakók? ==
A többek közt [[Marx György]] által leírt történet szerint [[Enrico Fermi]] tette fel a híres kérdést, vajon hol késnek a földönkívüliek, ha az intelligencia kialakulásának valószínűsége a világegyetemben olyan magas. A történet szerint [[Szilárd Leó]] válasza ez volt: – „''Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat.''” A válasz azon a tényen alapult, hogy [[Magyarország]] – azon belül is [[Budapest]] (néhány belvárosi középiskolája) lélekszámához mérten valószínűtlenül nagy számban adott nagy tudósokat a világnak. A marslakók legendája a [[második világháború]] idején [[Los Alamos]]ban terjedt el. [[Teller Ede]] maga is büszkén emlékezik vissza rá, hogy sokan felfigyeltek a „marslakókra”, a magyar tudósokra, akik gyakran mutatkoztak együtt és ilyenkor egy mások számára valószerűtlen nyelven – magyarul – beszélgettek.
Visszaemlékezések, cikkek, tanulmányok mely magyar tudósokat tartanak a marslakók közé tartozóknak? Csak néhányan: [[Neumann János]], [[Szilárd Leó]], [[Teller Ede]], [[Wigner Jenő]], [[Kármán Tódor]], [[Bárány Róbert]], [[Gábor Dénes (fizikus)|Gábor Dénes]], [[Békésy György]], [[Lánczos Kornél]], [[Oláh György (kémikus)|Oláh György]], [[Telegdi Bálint]], [[Hevesy György]], [[Polányi János]], [[Bay Zoltán]].
== Lásd még ==
|
