Főmenü megnyitása

Módosítások

a
kékít
Az egész birodalomra kiterjedő [[proconsul]]i imperium révén Augustus lett a Római Birodalom külügyeinek egyetlen irányítója. A tartós béke megteremtése nem csak üres jelszó volt, azonban ennek meg kellett teremtenie a feltételeit. Még uralma kezdetén meghódította Hispania északnyugati részét, így az egész [[Ibériai-félsziget]] római uralom alá került és gazdag aranylelőhelyekre tett szert. A tartomány helyzete azonban sokáig bizonytalan maradt: [[i. e. 28]]-ban felkelés tört ki, amit csak [[i. e. 25]]-ben sikerült letörni úgy, hogy a princeps maga is a hadszíntérre sietett. A zavargások így is eltartottak [[i. e. 19]]-ig.
 
Potenciális veszélyforrást jelentettek a vad alpesi törzsek, amiket két hadjáratban sikerült végül legyőzni (i. e. 25; [[i. e. 16]]-[[i. e. 14]]). Az [[Alpok]]ban szervezték meg [[Raetia]] és [[Noricum]] provinciát. A harcokban jeleskedett Augustus két mostohafia, [[Tiberius római császár|Tiberius Claudius Nero]] és [[Nero Claudius Drusus]] is.
 
==== A dunai és a rajnai hadszíntér ====
 
[[Fájl:Augustus.jpg|jobb|bélyegkép|200px|A névadó alapító szobra Augsburg város főterén]]
[[Fájl:Augustus.jpg|jobb|bélyegkép|200px|A névadó alapító szobra Augsburg város főterén]] A [[Duna]] mentén is súlyos harcok dúltak, a helyzetet pedig csak rontotta, hogy a tehetséges hadvezér, Agrippa [[i. e. 12]]-ben elhunyt. A [[Trákia|trákok]] felkelésén sikerült úrrá lenni [[i. e. 13]]-ban, a pannonok és illyrek leigázása azonban eltartott egészen [[i. e. 9]]-ig. A hosszas harcban Tiberius végül a Dunáig terjesztette ki a birodalom határát. Létrejött [[Pannonia (provincia)|Pannonia]] provincia.
 
A [[Rajna]] vidékén is súlyos gondok fenyegettek: a [[germánok]] legyőzték a rómaiakat [[i. e. 16]]-ban. A sérelmet végül Drusus, majd váratlanul bekövetkező halála után bátyja, Tiberius orvosolta: Augustus [[i. e. 8]]-ban már az [[Elba (folyó)|Elbában]] látta a birodalom új határát. Azonban a következő évben Tiberius dinasztikus okokból kegyvesztetté vált, a hadjárat pedig leállt. [[4]]-ben az addig Rhodoszra elvonult Tiberius visszatért és ismét az Elbáig nyonult előre. Augustus terve az volt, hogy a létrejövő Germaniát délről is biztosítsa, ugyanis a mai Dél-[[Németország]] területén egy [[Maroboduus]] nevű germán király aggasztóan erős törzsszövetséget kovácsolt össze. Ennek szétzúzására azonban nem kerülhetett sor, mert [[6]]-ban óriási lázadás bontakozott ki Pannoniában, ami a toborzás és a növekvő adóterhek miatt robbant ki. Tiberius jobbnak látta békét kötni Maroboduusszal.