„Bithünia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
→Története: kékít |
||
26. sor:
Lakosai [[Trákia|trákok]] és [[görögök]] voltak, akik már akkor rendelkeztek részleges autonómiával, amikor [[II. Kürosz perzsa király|Kürosz]] perzsa király területüket a Perzsa Birodalomhoz csatolta. Az ország létezése során folyamatosan nagyobb hatalmak árnyékában élt és [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] halála után a bithüniaiak kihasználták a [[Makedónia|makedón]] uralkodó utódainak, a [[diadokhosz]]oknak egymás ellen viselt háborúit. Ekkor biztosítani tudták függetlenségüket a [[Szeleukida Birodalom]]mal szemben.
Első uralkodójuk [[I. Zipoitész bithüniai király|I. Zipoitész]] vezetésével [[I. e. 297]]-ben helyi uralkodó dinasztia került a trónra. Őt [[i. e. 280]] körül [[I. Nikomédész bithüniai király|I. Nikomédész]] követte, aki megalapította [[İzmit|Nikomédia]] városát, amely a virágzó ország székhelye lett. Uralkodása idején és utódai ([[I. Prusziasz bithüniai király|I. Prusziasz]], [[II. Prusziasz bithüniai király|II. Prusziasz]], [[II. Nikomédész]]) alatt Bithünia elsősorban [[Pergamon]]nal és a szeleukidákkal vívott háborúkat. Más népekkel szövetségre törekedett, így többek között a [[galatia]]iakkal, akiket a bithüniaiak hívtak be [[Ázsia|Ázsiába]] [[i. e. 278]] – [[i. e. 277]]-ben. I. Prusziasz fogadta be a menekült [[karthágó]]i hadvezért, [[Hannibál (karthágói hadvezér)|Hannibált]], akinek később kiadatására rákényszerítették, de ezt végül Hannibál öngyilkossága megakadályozta.
A bithüniai királyok városokat építettek, támogatták a kereskedelmet, és érdeklődtek a [[Görögország|görög]] kultúra iránt. Bithünia [[IV. Nikomédész bithüniai király|IV. Nikomédész]] uralkodása alatt, a [[VI. Mithridatész pontoszi király|mithridatészi]] háborúk során (lásd: [[Pontosz]]) teljesen [[Római Birodalom|római]] függőségbe került, és az uralkodó országát [[i. e. 75]] – [[i. e. 74]]-ben keletkezett végrendeletében az országot Rómára hagyta.
== Uralkodói ==
| |||