„Basal” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Terület és népsűrűség adatok frissítése 2016-os adatokkal AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
| járás = Szigetvári
| rang = [[község]]
| polgármester = Detrik László (független)<ref>{{cite web |url=http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M02/T019/tjk.html |title=Basal települési választás eredményei |date=2014-11-18 |accessdate=2016-01-07 | publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar
| irányítószám = 7922
| körzethívószám = 73
21. sor:
== Története ==
'''Basal''' nevét az oklevelek [[1217]]-ben említették először, mint a [[Győr nemzetség]] ősi birtokát, melyet Endes fia Péter szerzett meg, de birtokrésze volt itt Endes Péter nevű testvére leányának, Jechának is, aki a maga részét [[1231]] előtt sógorának, Monoszlai Makár fiának, adta el.
A [[Győr nemzetség]] a [[tatárjárás]] után elveszítette itteni birtokait, amelyeket a [[Rátót nemzetség]] szerzett meg; de Endes fia Péter utóda, Ábrány fia Szenterzsébeti László, [[1302]]-ben
[[1350]]-ben Ábrány fia László utóda Szenterzsébeti Pál fia János volt itt birtokos.
[[1360]]-ban, [[1448]]-ban és [[1453]]-ban [[Patapoklosi|Pata]] [[mezőváros]] tartozékai közé tartozott.
[[1455]]-ben pedig Marczali János a
Az [[1556]]-os [[Oszmán Birodalom|török]] hadjárat alkalmával [[Ali Tepeleni pasa|Ali basa]], a [[babócsa]]i harcok lezajlása után, a község melletti hársfaerdőben ütött tábort, majd innen támadta a [[Szigetvári vár]]at, de a vár ostromát abbahagyva, elvonult.
A [[török hódoltság|török időkben]] sem néptelenedett el a falu, lakói ekkor is [[magyarok]] voltak.
Az [[1660]] évi [[Pannonhalmi Bencés Főapátság|pannonhalmi főapátsági]] tizedjegyzék szerint a székesfehérvári custosság és Kubinyi László birtoka volt, [[1692]]-ben pedig Grabarics Péter volt a földesura.
[[1715]]-ben 9 háztartását írták össze és ekkor Akai István birtoka volt, az [[1773]]-[[1776]] közötti években pedig Kubinyi Sándor
A [[18. század]]ban [[magyarországi horvátok|horvát]], majd a [[19. század]]ban [[magyarországi németek|német]] családok is költöztek ide.
47. sor:
== Nevezetességei ==
* Református temploma
▲∞ Községi könyvtára 2008 óta működik. 1100db-os állománnyal rendelkezik. Három havonta új könyvek érkeznek, melyet a Csorba Győző Megyei Városi Könyvtár munkatársai szállítanak ki. Számos programmal várja a könyvtárhasználókat, falubelieket. Könyvtárosa Neményiné Sárközi Karolina, aki 2012 februárjában segédkönyvtárosi bizonyítványt szerzett, az önkormányzat támogatásával.
▲∞ 2010-ben pályázat keretében játszóterüket Uniós szabvány szerint felújították.
== Jegyzetek ==
56 ⟶ 55 sor:
== Források ==
* {{hely|horvát név}} {{cite web |url=http://hrcak.srce.hr/file/11541 |title= Folia onomastica croatica 14/2005.|date= |accessdate=2011-09-13 |author=
==Kapcsolódó szócikkek==
| |||