„Geta római császár” változatai közötti eltérés

| édesapa = [[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]]

'''Imperator Caesar Publius Septimius Geta Augustus''', született '''Publius Septimius Geta''', ([[189]]. [[március 27.]] – [[211]]. [[december 26.]]) 209 és meggyilkolása között [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] társcsászára a [[Római Birodalom]]ban.

[[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] és [[Julia Domna]] (aki egy szíriai főpap lánya volt) fiatalabb gyermeke, [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] öccse. [[189]]. [[március 7.|március 7]]-én született Észak-Afrikában, ahol apja helytartó volt, de a pannóniai légiók 193. április 9-én [[Carnuntum]]ban császárrá kiáltották ki. 197-ben gyermekként elkísérte szüleit és testvérét a [[pártusok|parthus]] háborúba. 198-ban apja [[Ktésziphon]]nál kivívott győzelme után ''Caesarrá'' nevezte ki, amikor idősebbik fia ''Augustus'' lett.

199 és 202 között a [[Római Birodalom]] keleti területeit utazta be. 203 és 204 között apjával és bátyjával szülőföldjére, Észak-Afrikába utazott. Geta első alkalommal (a második konzulságát töltő) [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] társkonzulja lett. A két testvér közötti viszony már ekkor ellenséges volt.

A császár, [[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] mindent elkövetett, hogy két fiát a gyermekkoruktól tartó ellenségeskedésből összebékítse. 205 és 207 között idejének nagy részét fiaival együtt Campaniában töltötte, ennek érdekében neveztette ki 208-ban őket társkonzullá. 209-ben átvette [[Britannia (provincia)|Britannia]] tartomány irányítását és teljes címe '' Imperator Caesar Publius Septimius Geta Pius Augustus'' lett majd egy év múlva a diadalmas ''Britannicus'' jelzőt is megkapta.

Septimius Severus 211-ben bekövetkezett halála után [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] és Geta társ-Augustusaugustusok lettlettek, de ellenségeskedésük erősödött. A viszony romlásában a kortársak szerint [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] vitte a kezdeményező szerepet, öccse véleményét állandóan figyelmen kívül hagyta. Severus tanácsadói és a hadsereg is Geta támogatója volt. Apjuk hamvaival anyjuk Julia Domna kíséretében a fővárosba igyekeztek, ahol apjuk temetése és istenné avatása után mindketten erős katonai védelmet szervezve külön éltek. Előterjesztettek egy a birodalom területi felosztását tartalmazó tervet, ami Európát Caracalla, míg Ázsiát Geta fennhatósága alá helyezte, de anyjuk félve befolyásának csökkenésétől, ennek végrehajtását ellenezte.

Caracalla a [[Saturnalia ünnep]]ségeit akarta felhasználni testvére meggyilkolására, de terve kiszivárgott és Geta megerősítette testőrségét. Caracalla azt javasolta anyjának, hogy hívja meg mindkettőjüket fegyvertelenül magához kieszközölni az összebékülést. 211. február 4-én, amikor Geta belépett a találkozás helyszínéül szolgáló terembe, Caracalla centurióinak egy csoportja behatolt oda és Getát lekaszabolták. Caracalla azzal vádolta öccsét, hogy összeesküvést szervezett ellene. Egyes légiók kezdeti ellenkezése ellenére Caracalla megszerezte a testőrség és a szenátus támogatását. Geta nevét a feliratokból kivakartatta, támogatóit – így a gyilkossággal szembeszegülő ''[[Aemilius Papinianus]]'' (preafectus praetorio) kiváló jogtudóst is – kivégeztette.

|kollégája= [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]]

{{Római császár|előző= [[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] |

|következő=[[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]]|