„Nyugati-Sierra Madre” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
 
==Leírás==
===Elhelyezkedés===
A hegység Mexikó északnyugati részén, a [[Csendes-óceán]] partjával párhuzamosan húzódik északnyugat–délkeleti irányban az [[Amerikai Egyesült Államok]] határának közvetlen közeléből indulva. Északon még az óceántól távol, mintegy 300&nbsp;km-re emelkedik, de délre haladva közvetlenül megközelíti a partot. Északnyugaton a [[Sonorai-síkság]]gal, nyugaton a [[Csendes-óceán-menti-síkság]]gal, délen a [[Vulkáni-kereszthegység]]gel, délkeleten a [[Mexikói-fennsík]]kal, északkeleten és északon pedig az ''Észak-mexikói síkságok és hegységek'' elnevezésű tájjal határos. Területén nyolc tagállam: [[Sonora]], [[Chihuahua (állam)|Chihuahua]], [[Sinaloa]], [[Durango (állam)|Durango]], [[Nayarit]], [[Zacatecas (állam)|Zacatecas]], [[Jalisco]] és [[Aguascalientes (állam)|Aguascalientes]] állam osztozik. Átlagos magassága 2250 méter.<ref name="inegi">{{hiv-web |url=http://www.inegi.org.mx/inegi/spc/doc/INTERNET/1-GEOGRAFIADEMEXICO/MANUAL_CARAC_EDA_FIS_VS_ENERO_29_2008.pdf |cím=Características edafológicas, fisiográficas, climáticas e hidrográficas de México |kiadó=INEGI |nyelv=spanyol |formátum=PDF |elérés=2017-02-20}}</ref>
 
===Domborzat===
Keleti határa körülbelül 1800 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik, míg nyugaton 300 méter körüli magasságban. Ez az oldal igen meredek, és sok benne a mélyen bevágódó völgy, amelynek különböző vidékeken különböző neveket adtak: Sonorában és Chihuahuában ''barrancáknak'', Durangóban és Sinaloában ''quebradáknak'', Zacatecasban és észak-Jaliscóban pedig ''cañónoknak'' vagy szintén ''barrancáknak'' hívják őket. A legjelentősebb ilyen völgyek Chihuahuában az ''Urique'', a [[Réz-kanyon]], a ''Sinforosa'' és a ''Candameña'', Durangóban és Sinaloában az ''Humaya'', a ''Tamazula'', a ''San Lorenzo'', a ''Piaxtla'', a ''Presidio'' és a ''Baluarte'', Durango és Nayarit határvidékén az ''Acaponeta'' és a ''Mezquital'', a legdélebbi vidékeken pedig a ''Jesús María'' vagy ''Santiago'', a ''Bolaños'', a ''Huaynamota'' és a ''Juchipila''. Legmagasabb csúcsai szint mind Durango területén emelkednek: a 3340 méter körüli [[Cerro Gordo]], a 3310 méteres [[Barajas (hegy)|Barajas]], a 3262 méteres ''Huehuento'' és az ''El Epazote'' hegységben található ''Cerro de las Antenas'' is itt található, míg Chihuahua legmagasabb csúcsa a [[Cerro Mohinora]] (3307 méter).<ref name="sci"/>
 
===Kőzetek===
A hegységet felépítő kőzetek nagyrészt [[magmás kőzetek]]. Korábban területe egy hatalmas fennsík volt, de ennek egy része az évmilliók során lekopott, és kialakultak a ma is látható felszínformák.<ref name="inegi"/> Felemelkedése 15–25 millió évvel ezelőtt, a késői [[oligocén]] és a középső [[miocén]] között zajlott, legfiatalabb (5 millió évesnél újabb) külső rétegei a [[pleisztocén]]ből és a [[pliocén]]ből származó [[ignimbrit]]ek (főleg [[riolit]] és [[tufa]]), valamint alkáli [[bazalt]]ok.<ref name="sci"/>
 
===Vízrajz===
A Nyugati-Sierra Madre fő vízfolyásai mind a [[Csendes-óceán]]ba vagy a [[Kaliforniai-öböl]]be torkollanak. Ezek között mindössze egy van (a ''Mezquital''), amely a keleti oldalon ered, a többi mind nyugaton: a [[Yaqui (folyó)|Yaqui]], a ''Mayo'', a [[Fuerte (folyó)|Fuerte]], az ''Humaya'', a ''Presidio'', a ''Baluarte'', a ''San Pedro-Mezquital'' és az ''Acaponeta'', valamint a ''Lerma-Santiago'' rendszer részét képező ''Huazamota''. A keleti irányba, a [[Mexikói-öböl]] felé kisebb vízfolyások indulnak, ezek többnyire a [[Conchos (folyó)|Conchos]], és ezáltal a [[Rio Grande|Río Bravo del Norte]] vízgyűjtőterületéhez tartoznak. Néhány vízfolyás [[lefolyástalan medence|lefolyástalan medencékbe]] vezet: ilyen például a [[Nazas (folyó)|Nazas]], az [[Aguanaval]], a ''Casas Grandes'', a ''Santa María'' és a ''Carmen''.<ref name="sci"/>
 
===Éghajlat===
Mivel a hegység feltartóztatja a Csendes-óceán és a Kaliforniai-öböl irányából kelet felé mozgó nedves légtömegeket, ezért tőle keletre az éghajlat sokkal szárazabb, mint a nyugati partvidékeken.<ref>{{hiv-web |url=http://www.inegi.org.mx/inegi/SPC/doc/internet/regionesnaturalesbiogeografiamexico.pdf |cím=Regiones naturales y biogeografía de México |kiadó=INEGI |nyelv=spanyol |formátum=PDF |elérés=2017-02-20}}</ref>