„Requiem (Mozart)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
pontosítás |
|||
6. sor:
|képaláírás =Mozart kéziratából való oldal
|szerző =[[Wolfgang Amadeus Mozart]]
|
|keletkezés =[[1791]], [[Bécs]]
|ősbemutató =[[1793]]. [[Január 2.]]
19. sor:
A mű [[szoprán]], [[alt]], [[tenor]] és [[basszus]] szólistákra, valamint [[kórus (zene)|kórusra]] íródott egy kisebb klasszikus zenekar kíséretével. Mozart 1791. december 5-i halálakor csak a nyitótétel ''(Requiem aeternam)'' volt teljesen befejezve (újabban úgy tűnik, hogy a zenekari rész néhány ütemét is már valaki más írta hozzá). Az ezt követő ''Kyrie'' (egy rendkívül bonyolult dupla fúga), és a ''Sequentia'' legnagyobb része (a ''Dies irae''-től a ''Confutatis''ig) csak a vokális részekben és a continuóban (basszus [[Orgona (hangszer)|orgona]]) volt kész, bár néhány helyen a leglényegesebb zenekari szólamok röviden jelölve voltak, mint például a [[hegedű]]szólam a ''Confutatis''ban, és a zenei hidak a ''Recordaré''ban. A ''Sequentia'' utolsó tételének, a ''Lacrimosá''nak csupán az első nyolc üteme készült el. Az ''Offertorium'' ezt követő két tétele szintén csak részben készült el – a ''Domine Jesu'' az énekelt szólamaiban, valamint a continuóban, és a ''Hostias'' csupán a vokális részekben. Az [[1960-as évek]]ben találtak egy vázlatot az Amen fúgára, ami a ''Sequentiá''t zárta volna le a ''Lacrimosa'' után.
Mozartot névtelenül kérték fel (a különc [[
* Valószínűleg [[Franz Jakob Freystädtler]] volt az, aki először próbálta kiegészíteni Mozart művét. Ő a ''Kyrie'' hangszerelésén dolgozott, de más tételekhez nem nyúlt.
* Ezután Constanze [[Josef von Eybler]]t kérte meg, hogy fejezze be a munkát, aki a ''Dies irae'' tételtől egészen a ''Lacrimosá''ig dolgozott a Requiemen, amikor is úgy érezte, nem képes befejezni a munkát, és visszaadta a kéziratot Constanzénak.
* A feladatot ekkor egy másik fiatal zeneszerzőre, [[Franz Xaver Süssmayr
Elképzelhető, hogy más zeneszerzők is segítettek Süssmayrnak, vagy hogy Mozart által készített vázlatokat talált a Requiem kottái között. Gyanítják, hogy az ekkor már idősödő zeneszerző, [[Maximilian Stadler]] fejezte be a ''Domine Jesu'' hangszerelését Süssmayrnak. Néhány zenetudós úgy sejti, hogy az ''Agnus Dei''t Mozart utasításai, vagy vázlatai alapján írták, mivel hasonlít Mozart egy korábbi művéhez.
Az elkészült kéziratot végül elküldték [[
Bár vitatott, hogy a mű mekkora hányada magáé Mozarté, a zene minősége minden aggodalmat eloszlat – főleg a bevezető 7 ütem, az erőtől duzzadó ''Dies irae'', a ''Confutatis'' tiszta erő és magasztos harmónia közötti ragyogó ellentéte, vagy a ''Kyrie'' által keltett sebesség és csodálat érzésének vegyülése, nem is beszélve a lélegzetelállító ''Lacrimosa'' tételről, ami egyetlen nagy ívben fokozódik sóhajtásból üvöltéssé és vissza az ''Amen''ig.
117. sor:
* ''Legenda'': Egy különös hírnök rendelte a Requiemet Mozart saját temetésére.
** ''Valóság'': [[
* ''Legenda'': [[Antonio Salieri]] segített Mozartnak a halálos ágyán a Requiem befejezésében.
** ''Valóság'': Süssmayr fejezte be, Constanze szorgalmazására. (Úgy tűnik, Salierinek nem volt köze a Requiem egyetlen részéhez sem.)
|