Wikipédia

„Szudétanémetek” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kdano (vitalap | szerkesztései)
2 056 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Szudétanémeteken''' a mai [[Csehország]] (eredetileg a történelmi [[Bohémia]] – [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]] és [[Morvaország]]-) peremén élő, a [[második világháború]] után zömmel elűzött, [[kitelepítés|kitelepített]] németajkú lakosságot és leszármazottjaikat értjük. A fogalmat gyakran (vitatottan) leszűkítik a csak az első [[Csehszlovákia|Csehszlovák Köztársaság]] idejének ([[1918]]-[[1938]]) csehszlovákiai német [[állampolgár]]aira.
 
A „szudétanémet” kifejezés a [[20. század|XX. század]] elején alakult ki, s az [[első világháború]], pontosabban az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] összeomlása után gyűjtőfogalomként vált meghatározóvá, az 1918-ban kikiáltott [[Csehszlovákia]] [[csehek|cseh]] területein élő kevert ([[bajorok|bajor]], [[frankok|frank]], [[szászok|szász]] és [[szilézia]]i) származású német kisebbség megnevezésére.
 
== Rövid történelem ==
10. sor:
{{idézet2|Történelmi határaink majdnem egybeesnek a nemzetiségi határokkal. Csak a cseh négyszög északi és keleti szélein található német többség az elmúlt évszázadok betelepülései következtében. Ezeknek az országidegeneknek a részére talán lehetséges egy bizonyos ''modus vivendi'', és ha megbízható polgároknak bizonyulnak, még az is lehetséges, hogy parlamentünk […] valamilyen [[autonómia (szociológia)|autonómiát]] biztosít részükre. Ellenkező esetben meg vagyok győződve arról, hogy ezen területek gyorsan némettelenítve lesznek.}}
 
Az [[1930-as évek]] [[nagy gazdasági válságvilágválság]]a és az eldurvult [[parlamenti választások]] tovább élezték a csehszlovák [[politika]]i helyzetet, s a lakosság spontán reakciói már az egyes [[nemzetiség]]i területek [[közbiztonság]]át veszélyeztették. A kialakult helyzet egyesítette a különben igen vegyes származású, [[képzettség]]ű, [[vagyon]]i helyzetű és politikai hozzáállású németséget, akik egyrészt egységesen a nacionalista [[Szudétanémet Párt]]ra ([[német nyelv|németül]] ''Sudetendeutschen Partei'', SdP) adták voksukat.
 
Csehszlovákia feldarabolását és az ún. [[Cseh-Morva Protektorátus]] létrejöttét az [[1938]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] a [[Harmadik Birodalom]], [[Franciaország]], [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és [[Olaszország]] által aláírt ún. [[müncheni egyezmény]] ''(Münchner Abkommen)'' készítette elő.
16. sor:
A bevonuló [[Wehrmacht|német csapatokat]], számos híradófelvétel tanúsága szerint is, a szudétanémetek kitörő örömmel, egy szívvel-lélekkel fogadták, hisz az átlag szudétanémet számára végre teljes közbiztonságot, nyugalmat s német nyelvű állami, helyhatósági ügyintézést biztosítottak. A német közigazgatás ennek köszönhetően rendkívül gyorsan épült ki, széles polgári támogatást élvezve. A [[izraeliták|zsidó]]- és [[Szláv népek|szláv]]ellenes, a cseh politikai ellenzéket teljesen kiirtó törvényeket így igen gyorsan, ijesztő precizitással hajthatták végre, ami aztán a [[második világháború]] után alapot szolgáltatott arra, hogy a [[Beneš-dekrétumok]] értelmében a szudétanémeteket a [[nemzetiszocializmus]] minden tettéért a „kollektív bűnösség” jegyében brutálisan elítéljék, megbélyegezzék és elűzzék.
 
A II.második világháború után létrejött második Csehszlovák Köztársaság területéről [[Németek kitelepítése|elűzött]] szudétanémetek érdekképviseletét évtizedek óta a [[Bajorország]]ot kormányzó [[Bajor Keresztényszociális Unió]] (CSU) vállalja. Hagyományos rendezvényük az [[Augsburg]]ban kétévenként [[pünkösd]]kor megrendezett Szudétanémet Napok.
 
== Híres szudétanémetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szudétanémetek”