„Újraszületés (buddhizmus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Történelmi háttér: ostobasag ki |
|||
9. sor:
== Történelmi háttér ==
A [[Gautama Sziddhártha|történelmi Buddha]] olyan korban élt, amikor [[India|Indiát]] hatalmas filozófiai kreativitás jellemezte. Akkoriban az élet és halál természetéről rengeteg elképzelés keringett. Voltak köztük materialista elképzelések, miszerint nincs létezés és megsemmisülünk a halál után. Mások ciklikus létezési formákban hittek, amely szerint megszületünk, meghalunk, majd újjászületünk [[Determinizmus|determinista]] vagy [[Fatalizmus|fatalista]] módon - tehát a karmának nincs jelentősége. Mások "eternalisták" voltak, akik szerint van egy örök énünk vagy lelkünk.
{{fő|szanszára}}
A Buddha elképzelése más volt. Elképzelése megegyezett az általános nézettel, hogy egymást követik az életek nagyon hosszú időn át, amelyeket azonban kiegészített két lényeges gondolattal: nincs lélek, amely életről életre utazna (''[[anatta]]''), valamint minden összetett dolog ki van téve a szétesésnek, beleértve az emberi személyt és személyiséget (''[[Állandótlanság|aniccsa]]'') is. Buddha életének történetét a korai szövegekben úgy mutatják be, hogy a [[bodhi|megvilágosodása]] előtt nem utalnak az újjászületésre. Ezért néhányan arra következtetnek, hogy saját maga át is kellett, hogy élje azt.<ref>Arvind Sharma's review of Hajime Nakamura's ''A History of Early Vedanta Philosophy'', Philosophy East and West, Vol. 37, No. 3 (Jul., 1987), page 330.</ref> A Buddha koncepciója, a [[függő keletkezés]] 12 [[A tizenkét nidána|nidánája]], részletesen leírja a [[Karma a buddhizmusban|karma]], az újjászületés és az ok-okozatiság kapcsolatát.
| |||