„Salamon zsidó király” változatai közötti eltérés

a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB)
 
== Származása, neve ==
[[Dávid zsidó király|Dávidnak]], Izrael második királyának tizenhatodik fia. Édesanyja, [[Betsabé (Biblia)|BetsabéBeccabét]] eredetileg a [[hettita]] [[Uriás (Biblia)|Uriás]] felesége volt; Salamon Dávid királynak tőle született második gyermeke.
 
Neve vagy a [[héber nyelv|héber]] ''salom'' 'jólét, boldogulás, egészség, béke' szóból származik, vagy a Jeruzsálem nevében is szereplő ''Sálem'' személynévvel (istenségnév?) hozható kapcsolatba. Sámuel második könyvében (2Sám 12.24 - 12.25) ''Jedidja'' néven is említik, ami héberül azt jelenti: '[[JHVH|Jahve]] kedveltje'.<ref>[http://mek.oszk.hu/00100/00176/html/2sam.htm Sámuel II. könyve]</ref>
 
== Jelentősége, tettei ==
Életéről [[Sámuel második könyve]] és [[A királyok első könyve]] illetve [[A krónikák második könyve]] számol be. Uralkodása békében telt, jelentősebb háborút nem viselt. Ő építtette az első [[Salamon temploma|Templomot]] Jeruzsálemben, valamint sok más hadászati célú illetve a királyi udvar céljait szolgáló épületet. Építkezéseihez sok pénzre és munkaerőre volt szüksége, ezeket az államszervezet erős központosításával, súlyos [[adó]]k kivetésével igyekezett biztosítani. Ugyancsak építkezési terveinek támogatására lendítette fel a kereskedelmi hajózást is, a [[Vörös-tenger]]en hajóflottát építtetett éskuka kikötőt létesített. [[Sába királynője]] is meglátogatta őt, rengeteg ajándékot hozott, de kapott is Salamontól, akinek a bölcsességét megcsodálni jött.
 
Uralkodása a zsidó hagyományban aranykornak számít, valójában azonban eredményeit nagyrészt apjának, Dávidnak köszönheti; neki igazában nem sikerült befejeznie a művet, és a rá hagyományozott birodalmat egységes országgá szerveznie. Központosító törekvései, a robot- és adókötelezettségek erős ellenhatást váltottak ki, s nagyrészt ennek köszönhető az, hogy halála után országa szinte azonnal az északi [[Izrael]]re és a déli [[Júdea|Júdeára]] szakadt.
 
A [[Biblia]] leginkább bölcsességét emeli ki. Mint szerzőnek hagyományosan neki tulajdonítják [[A példabeszédek könyve|A példabeszédek könyvét]], [[A prédikátor könyve|A Prédikátor könyvét]], az [[Énekek éneke|Énekek énekét]] és néhánynagyon sok [[A zsoltárok könyve|zsoltárt]].
 
== Alternatív értelmezése ==
A másik változat is lehetséges, hiszen a korai zsidó királyok időrendje gyakorlatilag kizárólag a később leírt zsidó iratokon alapul, amelyek a Királyok és Krónikák könyveként a [[Biblia]] részét is képzik. A Biblia azonban azt írja a 2Krón 1.17-ben, hogy Salamon [[hettiták|hettita]] feleségeket vett és drága egyiptomi lovakat vásárolt a hettita nagy király számára. Az [[i. e. 10. század]] elején azonban már nem létezett a [[Hettita Birodalom]], az i. e. 1170-es években megsemmisült. A 2Kir 7.6–7 pedig arról számol be, hogy Egyiptom és Hatti uralkodóit rávette, hogy a zsidók ellenségeivel harcba szálljanak. Ez az említés is Egyiptommal egyenrangú Hattit feltételez. A Hettita Birodalom bukása és Salamon uralkodása között a hagyományos [[kronológia]] szerint majdnem egy évszázad van. Ha Salamon és Ehnaton kortársak voltak, úgy a Salamon halálát követő polgárháború és államnélküliség nem egy évig tartott, hanem három évszázadig, az [[i. e. 14. század]] második felétől az i. e. 10. század elejéig.
 
E feltevést erősíti az a tény, hogy a régészet a kora vaskorból nem ismert olyan leleteket, amik alátámasztanák Dávid és Salamon nagy birodalmának képét. A késő bronzkorban viszont gazdag és hatalmas állam állt Izrael területén, amelynek kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai voltak. A két korlol között kiüresedés, hanyatlás és leletmentes időszak helyezkedik el. Ezt is mondta: ,,Meleg vagyok˝
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
Névtelen felhasználó