„Art nouveau” változatai közötti eltérés

Amíg Münchenben a város polgári társadalma és közéleti aktivitása vezette be – és éltette – a Jugendstil új művészeti – de tartalmi mélységében komplex társadalmi – korszakot, Darmstadt esetében a kialakulás mozgatórugója a helyi felső társadalom szintjétől indult. A helyi – meglehetősen kiegyenlítetlen – ipari fejlődéssel jellemzett gazdasági körülmények felélénkítését ''a helyi kézműipar'' fellendítésétől és propagálásától várták. ''Ernst Ludwig nagyherceg'' nemcsak művészetpártfogó volt saját városában, hanem önmaga is afféle művészlélek volt. Hogy országát felvirágoztassa és tekintélyessé tegye, jól jövedelmező megbízásokkal támogatta a kézműipart és kereskedelmet.<ref name="Sembach" /></ref> Fiatal művészeket választott segítőül és hogy hírül adja szándékát, egy nagy ünnepséget rendezett. 1901 –ben. Ernst Ludvig nagyherceg – a ''Német művészet bemutatója'' címmel szervezett kiállítása tulajdonképpen egy településtömb, a ''Mathildenhöhe'' beépítése és az ünnepség tulajdonképpen annak szabadtéri bemutatója volt. Ez egy teljesen új szellemben és stílusban fogant és felépített művészkolónia, a város központjától nem túlságosan távol. A kolónia központjába a hatalmas műterem-épület került, lazán körülölelve a művészlakásokkal. Az új szellem kialakulásában feltételezhetően szerepet játszhattak a nagyherceg személyes körülményei. Mivel a keménykezű császár kirekesztette az ország kormányzásából, a nagyherceg saját országára fordította minden figyelmét. Valószínűleg angliai példák nyomán döntött az 1901-es művészeti kiáltványáról, amely ''a saját otthon ideájának szellemében fogant'' .Bár az előzőkben jelzett kiállítás homlokterébe ugyan a művészeti cél került, s a kor rövidlátó kritikusai sem vették észre a program politikai üzenetét.<ref>Georg Fuchs, a kiállítás hivatalos szervezője megpróbált rávilágítani a Darmstadt és az irányadó nagyvárosok, München és Berlin, illetve a nagyherceg és Vilmos császár közötti különbségre: „A Művészeti kolónia megalapítója nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor a főváros mindent behálózó ízlésével szembeszállva, Darmstadtot függetlenné tette ….. az önkény gyakran baljós befolyása alól…. amellyel a fennköltet a sárba rántja …az alacsonyrendűt felmagasztalja…</ref> Napjaink kritikusai szerint Darmstadtban, 1901-ben provinciális környezetben született meg a nem provinciális építészet.<ref name="Sembach"/>

* ''(Szerk. Kubinszky M.)'': Modern épízészeti Lexikon (p.&nbsp;26.) - Bp. Műszaki K. 1978. - ISBN 963 10 1280 x.