|
A csalitpatkányfélék 13 faja [[Dél-Amerika]] délnyugati részén él. A legismertebb faja, a [[degu]] ''(Octodon degus)''.
Ezek az állatok középméretű rágcsálók, amelyeknek átlag hossza 12 - 20 centiméter. A csalitpatkányfélék szőre hosszú és selymes; általában barnás színű, alul világosabb. A legtöbb faj északaiéjszakai életmódot folytat. Üreglakó állatok. [[Gumó]]kkal és [[kaktuszfélék]]kel ''(Cactaceae)'' táplálkoznak.<ref name=EoM>{{cite book |editor=Macdonald, D.|author= Bishop, Ian|year=1984 |title= The Encyclopedia of Mammals|publisher= Facts on File|location=New York|pages= 702|isbn= 0-87196-871-1}}</ref> A [[fog]]uk a kopás miatt nyolcas alakú formát vesz fel, innen ered a tudományos nevűknevük.
Egyes rendszerező a családot a [[nyúlalakúak]] ''(Lagomorpha)'' rendjébe helyezné, de ezt az indítványozást a legújabb genetikai vizsgálatok elútasítjákelutasítják (e.gpl. Opazo, 2005). Korábban a [[tukók]]at ''(Ctenomyidae)'', ebbe a családba sorolták, ''Ctenomyinae'' alcsaládként. A csalitpatkányfélék családjának két legújabb leírt neme a '''Salinoctomys''' és a '''Pipanacoctomys'''. Egyes bizonyítékok szerint a családon belüli evolúció [[Ploidia|poliploidia]] eredménye. A [[Tympanoctomys barrerae]] tetraploid, 102 [[kromoszóma|kromoszómával]], míg a nemrégiben leírt [[Pipanacoctomys aureus]] 92 kromoszómával rendelkezik.
== Rendszerezése ==
*[http://species.wikimedia.org/wiki/Octodontidae Wikispecies]
*[http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt ITIS szerint a '''tukók''' családja ide tartozó törzs]
*Gallardo, M. H. ''et al.''. (2004). Whole-genome duplications in South American desert rodents (Octodontidae). ''Biological Journal of the Linnean Society, 82'', 443-451.
*Opazo, J. C. (2005). A molecular timescale for caviomorph rodents (Mammalia, Hystricognathi). ''Molecular Phylogenetics and Evolution, 37'', 932-937.
=== Fordítás ===
| 