„Hideg napok (film)” változatai közötti eltérés

}}

 

 

A film bemutatója idején intenzív érdeklődést keltett, ugyanis témája egy elhallgatott szégyenletes történelmi esemény, az [[Újvidéki vérengzés (1942)|újvidéki vérengzés]] volt. Bár a kibeszéletlen történelem szempontjából a film ma is fontos, filmművészeti szempontból maradandó a feldolgozásmódja is: hagyományos lineáris elbeszélésmód helyett a modernizmusban elterjedt időfelbontásos elbeszélést alkalmazva bontakozik ki a történet, ezáltal helyezve "át a hangsúlyt a puszta történelmi eseményről a mondhatóság, a múlttal való szembesülés morális kényszerére".<ref>{{cite book |author= Gelencsér Gábor |title=Az eredendő máshol. Magyar filmes szólamok. |pages= 37 |publisher=[[Gondolat Könyvkiadó]] |year=2014 |id= ISBN 9789636934682}}</ref> Gelencsér Gábor filmesztéta szerint a ''Hideg napok'' [[Fábri Zoltán (rendező)|Fábri Zoltán]] ''[[Húsz óra (film)|Húsz óra]]'' című filmjével együtt "az [[Új hullám (film)|új hullámos]] generáció alkotásai mellett a [magyar] modernizmus legfontosabb és legreprezentatívabb teljesítményei."<ref>{{cite web |title=Az emlék: más (Történelmi múlt idők)|author=Gelencsér Gábor|publisher=[[Filmvilág]]|url=http://filmvilag.hu/cikk.php?cikk_id=11160|accessdate = 2017-01-23}}</ref>

1946-ban három férfi várja a börtönben a bíróság ítéletét, ami az 1942-es [[Újvidéki vérengzés (1942)|újvidéki vérengzésben]] betöltött szerepüket vizsgálja. Egy nap új rabot visznek a cellájukba, Szabó tizedest ([[Szirtes Ádám]]), akivel elkezdenek beszélgetni arról, hogy melyikük mit csinált a vérengzés három napjában. Elbeszélésük Büky őrnagy ([[Latinovits Zoltán]]) feleségének tragédiájában csúcsosodik ki. Büky őrnagy abban a tudatban él, hogy feleségét a németek vitték el a vérengzés harmadik napján, hogy tanúként használják majd a perben, amiben bizonyítják, hogy nekik nem volt közük a magyar katonák túlkapásaihoz. Az elbeszélés során azonban kiderül, hogy pontosan mi is lett az asszony sorsa.

 

 

Tarpataki főhajónagyot ([[Darvas Iván]]) csak a véletlennek köszönhetően nevezték ki folyamőrként a helyi vasútállomásra parancsnoknak a razzia idejére. Az ő feladata volt a beérkező vonatokról leszálló utasok ellenőrzése, és fogságba küldése, ha gyanúsnak minősültek. Tarpataki igyekezett a kapott parancson belül mindent megtenni, hogy minél több embert hazaküldhessen: akiért érte jöttek a városból, mindenkit elengedett, a vasútállomás pénztárosnőjének segítségét kérte, és akiket a nő ismert, azokat is elengedte, sőt, még a helyi szerb ellenállás vezetőjét, Zsarkót is megmentette, legalább is ideiglenesen.

 

 

A tiszti gyűlés után kizavarják járőrözni Dorner alakulatát a gimnáziumból, azonban a nagy hideg miatt elkezdenek civil lakosok házaiba betörni, akiken ételt és pálinkát követelnek. Végül Dorner kivégzi egy magyar villanyszerelő családját, mivel a férfi megfenyegeti őket, hogy panaszt tesz ellenük másnap. A villanyszerelő túléli a lövést, és panaszt tesz Büky őrnagynál. Büky felmegy Grassyhoz, hogy beszéljen az esetről, illetve arról, hogy szeretné hazaküldeni családját a városból. Grassy leszidja, hogy nem vonhatja felelősségre Dornerékat, mert az demoralizálná a többi katonát, Büky ezután már nem tudja előadni kérelmét a családjával kapcsolatban. Megkezdődnek a kivégzések, és a villanyszerelőt is a jeges Dunán vágott lékbe lövik, miután összefut Dornerékkal. Grassy beszél Tarpatakival, és parancsba adja neki, hogy ne küldjön több civilt fogságba, hanem végezzenek ki mindenkit. Tarpataki kéri, hogy inkább állítsák le a vasútforgalmat, de Grassy erre nem hajlandó, és végül leváltja a férfit a parancsnokságról, aki nem hajlandó végrehajtani az utasítást. Büky megpróbálja kimenekíteni a városból családját, Editet és Milénát, azonban a vasútállomáson észreveszi Grassy, és magához hívatja, majd a parancsnokságra viszi. Büky később megtudja a legényétől, hogy családját és Editéket visszakísérte a szállásukra, és nyugodtan tölti el az éjszakát a parancsnokságon. Grassy beszél Pozdor zászlóssal is ([[Szilágyi Tibor (színművész)|Szilágyi Tibor]]), aki a környékbeli katonáknak szállított rumot és teát, és utasítja, hogy segítsen a Dunához szállítani a kivégzendő embereket.

** fődíj

** a [[FIPRESCI|Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének]] díja

*[[Magyar Játékfilmszemle]] (1967)

** legjobb film