„Nagy szfinx” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Története: elírás
kékít
56. sor:
Rainer Stadelmann ezzel szemben úgy érvel, hogy minden bizonyíték Hufu mellett szól: Hufu egykori kőbányájának területén áll, a szfinx-portré inkább Hufura hasonlít, a szfinx fején levő ''nemesz'' Hufu szobortöredékét másolja, nem Hafré szobrait. Szerinte a tágra nyílt szemű arckifejezés is a Hufu-korabeli ábrázolásokra jellemző, csakúgy mint a fülek vonalvezetése. Perdöntőnek ítéli, hogy a szfinxen nincs szakállnak nyoma (a későbbi kiegészítést leszámítva), márpedig a IV. dinasztiában csak Sznofru és Hufu nem viselt szakállt.
 
Már az ókorban betemette a homok. Az i. e. 14. században [[IV. Thotmesz]] ásatta ki, később a [[XXVI. dinasztia]] idején újra kitakarították. Az i. e. 7. században, majd [[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] alatt az i. sz. 3. század elején ismételni kellett a műveletet.
 
A középkor folyamán legtöbbször csak a fej látszott ki a homokból. Ez adott lehetőséget arra, hogy a [[mameluk]] hadsereg tüzérei rajta gyakorolják a célzást.<ref>Zamarovsky: ''Felséges piramisok'', 239. old.</ref> Egy 14. századi sejk mély barázdákat vésetett rá, mivel a [[Korán]] tiltja az ember ábrázolását.
64. sor:
== Nevének eredete ==
[[Kép:Gizeh-Stele du reve.jpg|thumb|right|200px|Az [[IV. Thotmesz#Álom-sztélé|Álom-sztélé]] [[IV. Thotmesz]] idejéből [[Hafré]] völgytemplomának egyik ajtókeret-áthidalójából]]
Nevének görög eredetéről is vannak elképzelések, de mivel az óegyiptomi nyelvből is ismert olyan szókapcsolat, amelyből létrejöhetett, valószínűbb ez a verzió. Ez pedig a ''seszep ankh'', ami ''élő képmást'' jelent. (Figyelembe veendő, hogy az attikai görög nyelvjárások többségében a ''ph'' betűkapcsolat nem ''f''-ként, hanem ''p+h''-ként olvasandó.) [[Alan Gardiner]] vetette fel először, hogy a ''szfinx'' név kapcsolatban lehet a ''seszep ankh (en) [[Atum]]''<ref>Mark Lehner hivatkozott munkájában ''Aton'' olvasható, azonban az egyiptomi vallástörténet és a szövegkörnyezet alapján ez fordítási hiba lehet.</ref><ref>''"The„The Sphinx, then, like the cow of earth, or the hollow mount, was a means of crossing the abyss in which human handiwork had succeeded to the natural type as the figure of a passage. It was made as the means of crossing for Horus of the two horizons or the double equinox. Thus, the Sphinx is a monument that commemorates the founding of the equinox in the double horizon, and as this was assigned to Atum Harmachis, it may account for the Hebrew tradition which associated Adam with the equinox, Adam being a Jewish form of the Egyptian Atum. Harmachis entered the Sphinx at sunset in the west or hinder part, and was reborn in the east as Horus of the fore part, lion-faced."'' – {{Massey: Ancient Egypt}}</ref> kifejezéssel (Atum élő képmása), amit a későbbi időkben Egyiptomban a szfinx megnevezésére használtak. Maga a ''seszep ankh'' kifejezés már az [[Egyiptomi Óbirodalom|Óbirodalom]] korától ismert, és valószínűleg a ''seszep'' (el- vagy befogadni, megkapni<ref>Angolul ''receive'' – {{Gardiner|o=622}}</ref>) szóból ered, ezért az áldozati és fogadalmi képmásokra alkalmazták.
 
''Atum'' isten, a ''Befejezett'', a földön [[oroszlán]] képében jelent meg, mint ''Aker'', az ősi istenség. Néha kettős oroszlánként ábrázolták, aki egyszerre volt Atum és [[Ruti]], egyben utalva a teremtésmítosz azon változatára, ahol [[Atum]] ''[[Su]]'' és ''[[Tefnut]]'' létrehozója. Az oroszlánjelképek nemcsak Egyiptomban, de szerte az ókori Közel-Keleten egyfajta államhatalmi jelentést hordoztak (lásd például az asszírok oroszlános kapuit, az oroszlánvadászat királyi jelentőségét, stb).