„Jean Froissart” változatai közötti eltérés

(defs)
(AWB)
==Élete==
 
Életéről viszonylag keveset tudunk. Ő maga így vall magáról, és műve írásainak fázisairól: {{idézet2|Én, Jean Froissart, [[Hainaut]] grófságból és [[ Valenciennes]] város népéből származó pap és jelenleg [[Chimay]] kincstárnoka és kanonokja, aki valaha belefogtam a nemes és magasztos történések, a mind Franciaországban és Angliában, mind az egyebütt folyó háborúk során véghezvitt nagy haditettek prózában való elbeszélésébe és könyvvé szerkesztésébe, ím, most elhatároztam, hogy írásba foglalom azokat a nagy hányattatásokat és sorscsapásokat, amelyek Flandriát sújtották a gentiek szembeszegülése miatt. Nagy bajoknak volt ez szülője, mint ezt majd elolvashatják kegyelmetek történetemben, amely az Úr 1378. évében veszi kezdetét.|Froissart, 121.old}}
 
Apja címerfestő volt, maga pedig kereskedői pályára lépett. 24 évesen klerikus lett, és [[IV. Károly német-római császár]] ajánlólevelének köszönhetően [[Hennegaui Filippa angol királyné|Hainut-i Filippának]], [[III. Edward angol király]] feleségének lett udvari költője és udvari történetírója 1361 és 1369 között.
 
Sokat utazott, bejárta Angliát, Skóciát, Wales-t, Flandriát és Hispániát, hogy forrásokat gyűjtsön készülő történeti művéhez. Részt vett Milánóban [[Gian Galeazzo Visconti]] esküvőjén, ahol találkozott [[Chaucer|Chaucerrel]]rel és [[Petrarca|Petrarcával]].
 
Filippa halála és Krónikája első könyvének publikálása után [[Brabant]] hercegnője, Johanna pártfogását élvezte. Művének elismeréseként kegydíjakat kapott, többek között [[Chimay]] kanonokságát, illetve ''Estinnes'' falu birtokát, melyekből finanszírozni tudta utazásait és forrásgyűjtését további munkájához. 1395-ben visszatért Angliába, ahol azonban elkeserítette a lovagság hanyatlása. Valószínűleg Chimay-ben, a ''St. Monegunda'' templomban van eltemetve.
Művét több részletben, és [[II. Guido blois-i gróf|Gui de Chatillon]], [[Blois grófjainak listája|Blois grófja]] kérésére írta meg. Legfontosabb forrása [[Jean Le Bel]], a liege-i Szent Lambert kanonokának ''Igaz története'' volt, melyből helyenként szó szerint másol. Célja annak bemutatása, hogy hogyan és mely okból tört ki a háborúskodás Franciaország és Anglia királya között, „A célból, hogy a franciaországi és angliai háborúkban született vitéz fegyvertények méltó módon megörökíttessenek az emberi emlékezet számára, hogy a jók példát meríthessenek belőlük, nekikezdek írásba foglalni őket”.<ref>Froissart, 11. old, (idézi Breisach 157.old.).</ref>
 
Véleménye szerint a háború oka az volt, hogy [[III. Eduárd angol király|III. Edward]] igényt támasztott a francia trónra. [[IV. Fülöp francia király|Szép Fülöpnek]] ugyanis három fia és egy lánya volt. A fiúk mind Franciaország királyai lettek, de utód nélkül haltak meg - Fülöp egyetlen leányának pedig Edward a fia. Franciaország 12 pairje azonban a [[Lex Salica|Lex Salicára]] hivatkozva figyelmen kívül hagyta a leányági öröklést, és a trónt [[I. Fülöp francia király|Valois Fülöpnek]] adták.
 
Ebből is látható módon, Froissart történetírói munkássága magán viseli a [[Burgundi Hercegség|burgundi udvarban]] akkor újra felvirágzó lovagi szemléletet: teljesen figyelmen kívül hagyja, vagy elítéli a társadalmi változásokat, melyek a [[Százéves háború|Százéves Háborúban]] végbementek. Elítéli a paraszti és városi mozgalmakat, [[John Ball (pap)|John Ballt]] csak bolond kenti papként emlegeti. Az 1358-as [[Jacquerie]] kapcsán arról ír, hogy a parasztok azt hangoztatták, hogy „uraik hasonlóságára formált emberek, mégis állatokként kezelik őket. Ebből ők nem kérnek, nem szenvedhetik tovább, egyenlőek akarnak lenni.”<ref><span data-ve-clipboard-key="0.8203841167346306-3"> </span>Froissart 139 (idézi Breisach 158.old.)</ref> és „Ha az Isten nem akadályozza meg, a gazság úgy elharapózik, hogy a bandák mind elpusztították volna a nemes vitézeket, utána a szentegyházat és minden gazdag embert a világban.”<ref><span data-ve-clipboard-key="0.8203841167346306-4"> </span>Froissart 71. old (idézi Breisach 158. old)</ref>
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor}}
 
{{DEFAULTSORT:Froissart Jean}}
[[Kategória:Középkori történetírók]]
264 839

szerkesztés