„Kvazár” változatai közötti eltérés

[[Fájl:kvazar.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A [[HE 1013-2136]] kvazár az [[Hydra csillagkép|Északi Vízikígyó csillagkép]]ben. Látszólagos fényessége 17 [[magnitúdó]], távolsága a Földtől 10 milliárd [[fényév]] ([[vöröseltolódás]]: z = 0,785)]]

[[Fájl:Quasar viewed from Hubble.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Egy közeli kvazár. A ragyogó, központi csillagszerű fényforrás kitakarása után láthatóvá válik a kvazárnak otthont adó halvány [[galaxis]] ]]

 

Az [[1960-as évek]]ben a kutatók csillagszerűnek tűnő rádióforrásokat találtak, amiket ''kvazároknak''' neveztek el (az angol ''quasi-stellar radio source'' – ''csillagszerű rádióforrások'' – rövidítéséből). Annak ellenére, hogy a források csillagszerűek voltak, [[színkép]]ük hasonlított a [[Seyfert-galaxis]]magok színképjeihez. A Seyfert-galaxisok magjának fényessége a galaxisban található csillagok összfényességének a 10-1000-szerese. A kvazárok [[luminozitás]]a elérheti a 10¹² L_o-t is.

A Földről megfigyelhető égitestek közül a kvazároknak a legnagyobb a [[vöröseltolódás]]uk. Ezért a kutatók feltételezik, hogy ezek az objektumok a tőlünk legnagyobb sebességgel távolodó objektumok. A becsült tényleges fényességük és a látszólagos fényességük közötti különbségből megbecsülhető, hogy több milliárd [[fényév]]re helyezkednek el, s ezek az egyik legtávolabbi megfigyelhető objektumok a [[Világegyetem]]ben.

 

 

A [[világegyetem]]ben vannak úgynevezett [[gravitációs lencse|gravitációs lencsék]], amelyek eltorzíthatják a kvazárok valódi képét. Ilyen híres lencse például az [[Einstein-kereszt]], ami egy kvazár sokszoros képét mutatja.

|-

|[[ULAS J1120+0641]]

|<center>7,085</center>

|-

|}