„Kopernikusz” változatai közötti eltérés

Kopernikusz (eredetileg Koppernigk; Coppernich) 1473. február 19-én a lengyelországi [[Toruń]]ban látta meg a napvilágot. Korán, már 10 éves korában árvaságra jutott, s ettől kezdve nagybátyja, Lukas Watzenrode nevelte, aki Fromborkban volt [[kanonok]]. 18 évesen a [[Jagelló Egyetem|Krakkói Egyetem]]en kezdett tanulmányokat a csillagászat területén, majd 1496-tól 1500-ig [[Bologna|Bolognában]] görögöt és matematikát tanult. Ezt követően a [[Padova|páduai]] és [[ferrara]]i egyetemen az orvostudománnyal és a jogtudománnyal kötött közelebbi ismeretséget, Ferrarában egyházjogból doktorátust is szerzett. Hazatérése után [[Lidzbark Warmiński|Heilsberg]] várában, az akkor már püspök nagybátyja, Watzenrode háziorvosa és titkára lett. 1512-ben, amikor a nagybátyja meghalt, Kopernikuszt nevezték ki [[Warmia]] egyházmegye kanonokává, s ez a poszt élete végéig tisztes jövedelmet biztosított számára.<ref>[http://copernicus.torun.pl/en/biography/1503-1543/4/ Teresa Borawska: Copernicus at the chapter of Warmia]</ref> A [[Német Lovagrend]] elleni háborúban ő szervezte meg [[Olsztyn]] védelmét. 1520-ban hivatalos elfoglaltságaitól visszavonult, és a fromborki székesegyház tornyában berendezett csillagvizsgálójában már csak a csillagászattal és a heliocentrikus világkép elméletével foglalkozott. 1533-ban Johann Widmanstetter [[Róma|Rómában]] előadást tartott a pápának Kopernikusz elgondolásáról, ami ekkor még nem találkozott pápai rosszallással. 1542-ben, főként a [[Lutherstadt Wittenberg|wittenbergi egyetem]] matematikaprofesszorának, [[Georg Joachim Rheticus]] rábeszélésére szánta el magát fő művének kiadására, ami 1543-ban, [[Nürnberg]]ben jelent meg. Ennek egy példányát - a [[Jagelló Egyetem|Krakkói Egyetem]] [[rektor]]a elmondása szerint - halála előtt pár órával kapta kézhez.