„Variométer” változatai közötti eltérés

A Variométer a [[repülőgép]]ekben használt (legtöbbször szelencés kivitelű) műszer, ami a jármű függőleges [[sebesség]]ét méri. Használatával a pilóta meg tudja állapítani az emelkedés illetve a süllyedés megfelelő sebességét, illetve műszeres repülés esetén az optimális repülési szöget. A műszer működési elve a késleltetett nyomáskiegyenlítődésen alapul, így a [[levegő]]ben bármely magasságon haladó repülőgép magasságváltozásának tendenciáját képes kijelezni. Vízszintes repülésnél a műszer kijelzése nulla, így segítve a pilótát az egyenletes (emelkedés- és süllyedésmentes) repülés fenntartásában.

 

[[Fájl:Variometer_01.svg|thumb|'''Szelencés variométer:'''<br />1. Kiegyenlítőtartály <br />2. Statikus nyomású műszerház <br />3. Kapilláris nyomásvezetőcső a szelencéhez <br />4. Statikus nyomásvezetőcső a műszerházhoz<br />5. Szelence<br />6. Mutató áttétel]]

A műszerben egy úgynevezett nyitott szelence (Vidi szelence) található, amelybe a külső [[levegő]] nyomását egy csövön vezetik be, míg a szelencét körülvevő műszerházba csak egy apró furatú [[kapilláris]] csövön képes a levegő be, illetve kijutni. Az emelkedéssel egyenes arányban a levegő nyomása csökken, tehát a szelencébe vezetett levegő nyomása is. A szelencét körülvevő külső tér nyomása pedig csak idővel tud kiegyenlítődni az apró furaton keresztül. A különbség hatására a szelence tágulni (ellenkező esetben összehúzódni) képes. Ezt az elmozdulást lehet megfelelő [[áttétel]]en keresztül megjeleníteni egy [[mutató]] segítségével. A magasságváltozás megszűnésekor egy pár [[másodperc]] múltán kiegyenlítődik a szelencében és a körülötte lévő műszerházban a [[nyomás]], így a műszer mutatója visszaáll a középen elhelyezkedő nulla értékre. A skála beosztása direkt úgy van kialakítva, hogy a mutató elmozdulása egyben jelzi is a magasságváltozás irányát, valamint a mutató kitérésének mértéke számszerűleg mutatja a változás sebességét is. A keleti gyártású műszereken m/s-ban, míg az angolszász műszerek ft/min-ben (feet per minute, láb/perc) mutatják az emelkedési vagy süllyedési sebességet. Az alkalmazott kapilláris csöves megoldás egyben azt is eredményezi, hogy a műszer "lomha" és sokat "késik", ami csak a motoros repülésben elfogadható. A [[vitorlázó repülőgép]]ek pilótáinak sokkal érzékenyebb és főleg gyorsabb variométerre van szükségük, hogy az épp megtalált [[termik]]ek emelőhatását azonnal láthassák a műszeren. Az egyik kisegítő megoldásként egy kiegyenlítő tartályt kötnek a műszerházhoz, ezzel növelve annak térfogatát, ami érzékenyebb mérést biztosít.

 

Ez a megoldás szakít a szelencével és más szemszögből közelíti meg a nyomáskülönbségből adódó kijelzést. Itt egy torlólap forog a műszerházban a mutatóval együtt. A torlólap egyik oldalához a külső statikus nyomást vezetik, míg a másik oldalhoz a zárt kiegyenlítő tartály csöve csatlakozik. A kapillárishatást a torlólap és a műszerház közötti rés biztosítja, a mutatót pedig [[rugó]]k térítik vissza a nulla jelzéshez, ha a nyomás egyenlő a két oldalon. Ezzel a megoldással sokkal gyorsabb reagálású variométert lehet létrehozni, bár a kiegyenlítődés szükségessége nem tűnt el ebben az esetben sem, tehát ennek a műszernek is van késése.

 

==Elektronikus változatok==

[[Fájl:Gleitschirmvario.jpg|thumb|Elektromos barometrikus variométer]]

Az egyik megoldás szerint elektromos nyomásérzékelők segítségével mérik a statikus nyomás, valamint a segédtartályban kapilláris csövön kiegyenlítődő nyomás különbségét. A műszer kijelzése ebből az eltérésből fakad, ám a szelence mechanikus változását nélkülözve, a mérés tisztán elektromos jelekből adódik. Ez a megoldás ugyanúgy hordozza a késés problémáját, mint a korábban tárgyalt mechanikus műszerek. A barometrikus nyomásváltozásból eredő összes mérésben [[kompromisszum]]ot kell kötni a [[levegő]] [[tehetetlenség]]éből adódó problémákkal. Egy másik elképzelés szerint egyetlen elektronikus nyomásmérő szenzor jeleit értékelik ki másodpercenként többször is, és az időegység alatt mérhető változást lehet megfelelő átszámítással variométerszerű kijelzéssé lefordítani. A kézi elektromos műszerek többnyire ezt a megoldást alkalmazzák, mivel ezt a legolcsóbb előállítani. Folytak kísérletek [[rádióhullám]]-visszaverődés alapú variométerekkel is, de a [[légkör]]i elektromos jelenségek és a [[domborzat]] zavaró hatásai miatt ezek végül nem terjedtek el.