„Hasonulás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (91.83.53.199), visszaállítva Jávori István szerkesztésére |
|||
1. sor:
A '''hasonulás''' (idegen szóval '''asszimiláció''') olyan hangváltozás, amikor egy [[beszédhang|hang]] a szomszédos hang hatására megváltozik: ahhoz hasonlóvá vagy azzal azonossá válik (részleges, ill. teljes hasonulás). A többi [[mássalhangzótörvény|mássalhangzótörvénnyel]] együtt a könnyebb, kényelmesebb kiejtést szolgálja; ezt a hasonulás a hangok [[képzési jegy]]einek közelítésével éri el.
A hasonulás végbemehet szótő és toldalék között, szóösszetétel tagjai között, vagy akár két, egymást követő (együtt ejtett) szó között is: ''kanti''[m]''ban, haso''[m]''más, ötve''[ny] ''tyúk. Az élet szép, de élni tudni kell...Mondta: Sz.B.''
== Fajtái ==
86. sor:
A hasonulások egyetemes jellege ellen szól az is, hogy amint maga a nyelv, úgy vele együtt a hasonulási szabályok is változnak az idők folyamán. A XX. század elején például a ''toronyba'' alakot még úgy ejtették: [toromba], a ''kormányválság'' szó pedig [kormánválság]-nak hangzott volna (noha a ''torony, kormány'' szavakat ugyanúgy [ny]-nyel ejtették). Ez a hasonulási szabály azonban időközben törlődött, megszűnt létezni a magyar köznyelvben. ([http://origo.hu/mindentudasegyeteme/nadasdy/20031117nadasdy1.html?pIdx=1 Forrás])
Az ellenkezőjére példa, hogy a ''-val/-vel, -vá/-vé'' ragoknál korábban (például a [[Halotti beszéd és könyörgés|Halotti beszéd]] idején) nem működött a hasonulási szabály, és úgy mondták: ''házval, házvá.'' Időközben megjelent ez a szabály, s azóta hangzik így: ''házzal, házzá'' (egyes nyelvjárásokban azonban ma is a ''v''-s alakokat használják).
== Források ==
| |||