„Rudolf von Jhering” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
== Munkássága == (új) |
Pokol Béla - be |
||
6. sor:
[[Heidelberg]]ben, [[München]]ben és Göttingenben tanult; 1843-ban [[Berlin]]ben [[magántanár]]rá habilitáltatta magát, 1845-ben [[Bázel]]ben, 1846-ban [[Rostock]]ban, 1849-ben [[Kiel]]ben, 1852-ben [[Gießen]]ben és 1868-ban [[Bécs]]ben lett rendes tanár. 1872-ben Göttingenbe nevezték ki és titkos igazságügyi tanácsossá tették.
== Munkássága ==
13 ⟶ 12 sor:
szociológia tudományán belül. A szociológiai szemlélet egyik változata elsősorban Jhering nevéhez fűződött, aki pályája második felében szembefordult a hagyományos törvénypozitivizmussal és megalapozta az ún. érdekkutató jogtudományt, ami egyben a jogtudománynak a szociológiai szemléletmód előtti nyitását is előkészítette. Ebből a felfogásból az [[államelmélet]] vonatkozásában az következett, hogy a hagyományos államjogi [[pozitivizmus|pozitivista]] szemlélet keretein túl kell lépni.<ref>http://www.szilagyipeter.hu/sites/szilagyipeter.hu/files/A%20WR%20%20%C3%A1llamelm%C3%A9lete,%20k%C3%BCl%C3%B6n%C3%B6s%20tekintettel%20Hermann%20Hellerre.pdf</ref>
Az, hogy a bűncselekmény nemcsak az ezt körbeíró jogszabály szempontjából értékelhető, hanem a minden szabály mögött meghúzódó és azt szülő érdekek oldaláról is, Jhering jogfelfogásából ered, aki a „Der Zweck im Recht” című monográfiájában ezt ki általános jogfelfogásként fejtette ki.<ref>http://www.ssoar.info/ssoar/bitstream/handle/document/10702/ssoar-bszem-2009-1-pokol-a_jogellenesseg_es_a_jogi.pdf?sequence=1</ref>
== Emlékezete ==
Sírja [[Göttingen]]ben található.
| |||